Erősítik a korrupció elleni fellépést az alkotmányos intézmények

2012.12. 5. MTI

A korrupció elleni fellépés erősítésében egyeztek meg a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Országos Bírósági Hivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetői szerdai megbeszélésükön Budapesten.

Az öt intézmény között egy éve megkötött együttműködési megállapodás értékeléséről és folytatásáról szóló tanácskozást követő sajtótájékoztatón Darák Péter főbíró kiemelte: nem csupán a korrupció feltárása és szankcionálása, de a rendszerszintű megelőzés kialakítása is fontos. E téren "az első védelmi vonalat" a magatartási kódexek alkothatják, melyek figyelmeztetnek a korrupciós kockázattal járó magatartásokra.Az ÁSZ integritás projektjének eredményeképp létrejött együttműködésnek "van hozadéka, folytatni kell" - hangsúlyozta a Kúria elnöke.

Szükség van a különböző módszerek kölcsönös megismerésére, a tapasztalatok cseréjére, az etikai kódexek eltérései mögött meghúzódó speciális szervezeti okok, szakmai indokok összevetésére - mondta a főbíró.

A tapasztalatokat munkacsoport elemzi, jövőre jelentést tesznek közzé, és évről évre találkoznak majd a korrupcióellenes együttműködésben résztvevő intézmények vezetői - tette hozzá Darák Péter. Polt Péter legfőbb ügyész arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció könnyen érzékelhető, de nehezen bizonyítható, ezért fontos a különböző szervek közti - nem csak legfelsőbb szintű - együttműködés. Az ügyészség egyik fő "csapásiránya" két éve a korrupcióellenes küzdelem - mondta a 2010-ben megválasztott legfőbb ügyész.

A sajtótájékoztató írásos anyaga szerint jelentősen nőtt a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek száma, ez évtől katonai ügyészek is eljárnak ilyen ügyekben. A korrupció elleni ügyek osztálya tavaly április óta több mint 100 korrupciós üggyel foglalkozott, jelenleg is 40 ilyen kiemelt ügyben járnak el, köztük például a nemzetközi fogadási csalássorozat - bundaügy -, a székesfehérvári NAV-osok vesztegetéssorozata és a rendőri vezetők ellen folyó nyomozás. Másfél év alatt több mint 130 személyt gyanúsítottak meg, közülük 70-et meg is vádoltak. Polt Péter kiemelte, hogy az állam iránti bizalom megőrzése szempontjából a hivatali korrupció elleni fellépés a legfontosabb. Az elmúlt hónapban két bíró ellen emeltek vádat - fűzte hozzá a legfőbb ügyész.

Domokos László ÁSZ-elnök szerint előrelépés történt a korrupció elleni fellépésben, fejlődött a belső ellenőrzés, "egy fokozattal" feljebb lépett a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzése. Az unió integritási - korrupció elleni - programjának keretében a számvevőszék folytatja a korrupciós kockázatok változásának figyelését, ebből a szempontból az önkormányzatok belső szabályzatainak áttekintése is fontos, de az ÁSZ saját átláthatóságára is nagy hangsúlyt fektet - tette hozzá a szervezet vezetője.

"A korábbi évekhez hasonlóan az ÁSZ az utóbbi egy évben is többször javasolta a párt- és kampányfinanszírozás átalakítását" - olvasható a sajtótájékoztató írásos anyagában.

Handó Tünde, az OBH elnöke is az egyik stratégiai célként jelölte meg a bírák függetlenségéhez és pártatlanságához nélkülözhetetlen integritás erősítését és az átlátható, jól ellenőrzött igazgatás kialakítását. Nem a leleplezés, szankcionálás, hanem a megelőzés az elsődleges cél - hangsúlyozta az elnök. Hozzáfűzte: még a bírák szabadidős programjai is jelenthetnek korrupciós kockázatot, hiszen a szervezett bűnözés minden alkalmat megragad, hogy észrevétlenül a bírák közelébe férkőzhessen, és az így kialakult kapcsolatokat megkísérelje felhasználni.

A bíróságok biztonsági kockázatait érzékeltetve Handó Tünde elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 18 ezer veszélyes eszközt találtak országszerte a bírósági épületekbe lépőknél, köztük egy Kalasnyikov géppisztolyt is.

"A bírósági szervezeten belüli korrupciós kockázat mind a hazai, mind a nemzetközi szervek jelentései szerint alacsony", azonban vannak feladatok a bíróságok törvényes, átlátható és tisztességes működése terén - olvasható a sajtótájékoztató írásos anyagában.

Kovács Zoltán, az igazságügyi minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta az öt szerv közötti együttműködés eredményeit és azt, hogy e közben "a fékek és ellensúlyok rendszere nemhogy nem gyengült, de erősödött", hiszen az együttműködésben résztvevő intézmények megőrizték önállóságukat.

A kormányzati lépések között felsorolta az államtitkár a vagyontörvény, a közbeszerzési törvény és az új Btk. korrupcióellenes elemeit, továbbá, hogy a közigazgatás átalakításába is beépül ez a törekvés azzal, hogy létrejöttek a törvényességi felügyelet megyei és jövő évtől a járási szintű szervei, a kormányhivatalok.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az ÁSZ-elnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, akik "személyes erkölcsi felelősséget vállaltak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztéséért" - olvasható a sajtótájékoztató írásos anyagában.

A szerdai tanácskozás minden résztvevője egyetértett abban, hogy folytatni kell az együttműködést.