Januártól bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök fegyelmezési jogköre, így ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatják az ülésnap hátralévő részéből, és akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá.

Az országgyűlési törvény ezt rögzítő módosítását – fideszes kezdeményezésre – hétfőn fogadta el a parlament 262 igen, 47 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett. A jogszabályban már áprilisi elfogadásakor rögzítettek – 2013. január 1-jei hatálybalépéssel – szigorúbb fegyelmezési jogkört a levezető elnöknek, ezt azonban most tovább bővítik.

A szabályozás szerint ha egy képviselő a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve pénzbírság kiszabását. A két szankció egyszerre vagy külön-külön is alkalmazható.

A házelnöknek jogában áll ugyanakkor az is, hogy a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül kezdeményezze a pénzbírság kiszabását.

A pénzbüntetésnek – amelynek kiszabásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz – az összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

Ugyanígy bővülnek a fegyelmezési jogok a parlament bizottságainak ülésein is.

A házbizottság november 29-i ülése után hangzott el, hogy az országgyűlési törvény módosítását kezdeményezi a Fidesz annak érdekében, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalásához hasonló esetekben utólag is lehessen pénzbírságot kiszabni a képviselőkre.

Gyöngyösi Márton az Országgyűlés plenáris ülésén annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.