Az Alkotmánybíróság az év végén megsemmisítette az Alaptörvény számos átmeneti rendelkezését, majd egy hét múlva a még ki nem hirdetett választási eljárási törvény több – köztük a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget előíró – szabályát.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai

AB határozat Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezései egyes cikkeinek alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (45/2012. (2/2559/2012.)
Az Alkotmánybíróság 2012. december 28-án meghozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az Átmeneti Rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 szeptemberében kiegészített indítvány keretében kezdeményezte az Átmeneti Rendelkezések felülvizsgálatát. Az ombudsman szerint a rendelkezések sajátos öndefiníciójuk ellenére sem váltak az Alaptörvény részéve, az Alaptörvény módosításának sem tekinthetők, így az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat. Az alapvető jogok biztosa szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, veszélyeztetik a jogrendszer egységét és működőképességét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az Átmeneti Rendelkezések szabályozási tárgyainak több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos Alkotmány és az Alaptörvény közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés. Az Alkotmánybíróság az Átmeneti Rendelkezések megsemmisített rendelkezései tartalmának alkotmányosságát, alaptörvény-ellenességét nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor. A testület hangsúlyozta, hogy – két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően – az Alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az Alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az Átmeneti Rendelkezéseknek az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseit, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak. Az Alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az Alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartja az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban. A határozathoz Holló András és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

AB határozat a választási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességéről (I/3563/2012.)
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján 2013. január 4-én meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. Az Alkotmánybíróság megállapította: indokolatlanul korlátozza a választójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed. Alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Áder János köztársasági elnök december 6-án az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdésében és 9. cikk (3) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörénél fogva az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló – még ki nem hirdetett – törvény (T/8405. számú törvényjavaslat) egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte. A köztársasági elnök indítványában kérte, hogy a testület vizsgálata az általa megjelölt rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is terjedjen ki. Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. A választási kampányra vonatkozó szabályozással összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa január 14-i ülésének napirendje
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)

● A Kúria Kfv. V.35.386./2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3310/2012.)
● A Kúria Pfv. VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3332/2012.)
● A Győri Törvényszék 3.Bf.109/2012. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3411/2012.)
● A Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a II. kerület, 50. 861. hrsz-ú, természetben a Rézsű utca 84. szám alatti ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása, valamint a Fővárosi Bíróság 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata (IV/2639/2012.)
● A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2666/2012.)
● A Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Balatonszárszó helyi építési szabályzatáról szóló rendelete 15. § (2) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 21. 228/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata (IV/2676/2012.)
● A Kúria Kfv. I.35.429/2011/12. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3463/2012.)