Kritikai konferencián mutatták be és elemezték Mádl Ferenc és Vékás Lajos jogászprofesszorok Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című tankönyvének legújabb kiadását csütörtökön Budapesten, a Kúrián.
A nemzetközi magánjog azokkal a helyzetekkel foglalkozik, amelyekben kérdésessé válik, hogy milyen jogot melyik bíróság előtt kell alkalmazni a jogvita eldöntésekor, tehát a jogviszony valamiféle külföldi elemet tartalmaz. A magánjog területén lehet szó különböző állampolgárságú személyek családi, öröklési, vagyoni, szerződéses vagy éppen munkaviszonnyal kapcsolatos jogviszonyairól, cégek esetében pedig több országot érintő gazdasági kapcsolatokról – mondta el Osztovits András kúriai bíró, egyetemi docens, a konferencia egyik szervezője.
Közlése szerint Európában bonyolítja a helyzetet az uniós jog terjeszkedése és a személyek, áruk, szolgáltatások, illetve a tőke egyre dinamikusabb áramlása. Nem egyszer igen nagy nehézségeket okoz eldönteni, hogy egy jogvitában az uniós jogot vagy valamelyik tagállam jogát kell-e alkalmazni, és ennek a jogvita kimenetele szempontjából is nagy jelentősége lehet – tette hozzá.
A szakember elmondta: a nemzetközi magánjogban az elmúlt évtizedben robbanásszerűen fejlődött az uniós jog, és ezt többnyire a tagállamok sem ellenzik, hiszen ez a folyamat nem fenyegeti az egyes országok szuverenitását, távol áll a nagypolitika kérdéseitől, sokkal inkább az európai polgárok mindennapjaival foglalkozik, ahol pedig mindenki számára lényeges az, hogy a felmerülő vitás kérdésekben gyorsan és egységesen szülessenek meg a döntések.
Vékás Lajos és Mádl Ferenc jogászprofesszorok kötete első ízben 1981-ben jelent meg, sokáig az egyetlen tankönyv volt a nemzetközi magánjog területén, és több mint három évtized elteltével is egyértelműen alapmű. Nemcsak a hallgatók, de a gyakorló jogászok számára is nélkülözhetetlen útmutató – fűzte hozzá Osztovits András.
Elmondta, hogy csütörtökön az ország jogi karairól összesen 32 egyetemi oktató érkezett a Kúriára, hogy a kötet 7. kiadásának megjelenése alkalmából megpróbáljon eleget tenni Vékás Lajos kérésének, és nem annyira “tiszteletkörökkel”, mint inkább jobbító elemzésekkel gazdagítsa a tudományterületet.
“Nem igazán sikerült fogást találni rajta, és nem azért, mert az előadók annyira udvariaskodtak volna, hanem mert ez ennyire kiváló jogászi szakmunka. Nem is csoda, hiszen két akadémikus írta” – jegyezte meg a kúriai bíró. Hozzáfűzte, vita leginkább a tankönyv műfajával összefüggésben alakult ki a körül, hogy mi az, ami még belefér egy ilyen kiadványba, és mi az, ami már szétfeszítheti egy tankönyv kereteit.
A konferencián részt vett Vékás Lajos. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök 2011-ben, 80 évesen hunyt el.
