Konszolidáció következik a közigazgatásban és a jogalkotásban – mondta Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási reform január elsején működésbe lépő harmadik lépcsőjével érte el a helyi szintet a rendszer racionális állami működtetése, a kormánypolitika helyi szintű végrehajtása. A jogalkotásban pedig az új alaptörvény, sarkalatos törvények és szakpolitikai törvények elfogadása után már a végrehajtást szabályozó rendeletek megalkotására helyeződik a hangsúly – mondta a miniszter.
Minden kormányzati ciklusban problémákat okozott az ellenzéki polgármesterek és az alárendeltségükben lévő helyi államigazgatás, illetve a közigazgatás kormánypolitikát képviselő felsőbb szintjeinek együttműködése. Egy más pártállású polgármester nem szívesen hajtotta végre a másik politikai térfélen meghatározott feladatokat, ami érthető, hiszen elsősorban saját választóinak kell megfelelnie. Az országos és a helyi szintű demokratikus felhatalmazással, többségi támogatással rendelkező hatalom összeütközése rendre meddő vitákhoz, terméketlen szembenálláshoz vezetett – fejtette ki a miniszter.
A közigazgatási reform helyi szinten az ilyen természetű működési zavaroknak is elejét kívánja venni. Világos helyzetet teremt azzal, hogy a közigazgatás helyi szintje egyértelműen a kormány által kitűzött célok végrehajtásán dolgozik, a polgármester pedig a helyi közösséget vezeti – fűzte hozzá.
A napokban megjelent kormányrendelet kapcsán, amely szerint a betöltetlen álláshelyeket meg kell szüntetni az államigazgatásban, a tárcavezető elmondta: egyelőre nem tudják pontosan, hány státusról van szó, ugyanis mindeddig nem létezett központi nyilvántartás, összesítés az államigazgatásban országszerte dolgozókról, ez a kataszter is most készül. Többek között ilyen lépésekben jelenik meg az állami racionalitásnak a közigazgatás helyi szintjén való érvényesítése. A reform egyúttal a nemzedékváltás lehetőségét is megteremti – mondta a miniszter. Szerinte szükség van a fiatal, korszerű szaktudással és nyelvismerettel rendelkező fiatalokra a közigazgatásban.
A járási államigazgatási szint kialakítása során az önkormányzattól átvett feladatokkal együtt az azokat eddig intéző dolgozók is átlépnek az új struktúrába, létszámuk hozzávetőleg tízezer fő – tette hozzá.
Év elejétől országszerte 175 járási és a fővárosban 23 kerületi hivatal fogadja az ügyeiket intéző állampolgárokat. A rendszer kiépítése folytatódik, és az év végére mintegy 300 kormányablak működik majd, így az ország szinte minden pontján legfeljebb 30 kilométert kell majd utaznia egy állampolgárnak az ügyintézéshez. A tervek között szerepel az is, hogy a nagyobb pályaudvarok felújításakor is létesítenek kormányablakokat, továbbá úgynevezett ügysegédek, mozgó ügyintézők is közreműködnek abban, hogy megvalósuljon a reform legfontosabb célkitűzése: az ügyintés közelebb vitele a polgárokhoz – mondta a miniszter.
A reform a minisztériumi struktúra 2010-es kialakítása, karcsúsítása, 2011-ben a megyei szintű kormányhivatalok létrehozása és most a helyi, járási szint működésbe állása során mindvégig zökkenőmentesen haladt, köszönhetően annak, hogy szakmai alapon zajló, konszenzusra törekvő egyeztetés előzte meg. Menetrendje a kezdetektől világos volt, a közigazgatásban dolgozók pedig fegyelmezetten, lelkiismeretesen hajtották végre. Mindezzel a tárca mintát kívánt adni az egész állami szféra számára a sikeres szervezeti átalakításokhoz – mondta Navracsics Tibor.
A jogalkotási feladatokról szólva a miniszter azt emelte ki, hogy az alaptörvény, a sarkalatos törvények a szakpolitikai törvények – például a felsőoktatásról, az adókról, a közösségi közlekedésről, szociálpolitikáról, az igazságügyi reformról, a közmunkáról vagy a földről szóló – elfogadása után most már a törvényhozásról némiképp a végrehajtás konkrét részletszabályait rögzítő rendeletalkotásra kerülhet át a hangsúly a kodifikációban.
A nagy kódexek közül azonban még hátravan a polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása, amelyre februárban sor kerülhet. Ez esetben jövő januárban életbe is léphet a magánjogi kódex – mondta a miniszter. Hozzátette: az elfogadástól a hatálybalépésig rendelkezésre álló 9-10 hónap elegendő idő a jogászság számára a felkészülésre, hiszen a törvény szövege régóta nyilvános.
Arra a felvetésre, hogy decemberben kormánypárti képviselők több száz pontból álló módosító csomagot nyújtottak be a törvényjavaslathoz, a miniszter annyit mondott: még lehetnek változások.
A már elfogadott, idén július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv, és a Ptk. mellé szükségesek új eljárási törvények. Ezek magas szakmai színvonalú előkészítése nyilvánvalóan több évet vesz igénybe, de a kodifikációs bizottságok már az idén megalakulhatnak. E téren a minta a több mint egy évtizeden át működő, Vékás Lajos akadémikus vezette Ptk.-t előkészítő bizottság, amelynek kormányzati ciklusokon átívelően sikerült a pártpolitika kizárásával szakmai alapon, a terület legjobb elméleti és gyakorlati szakembereinek bevonásával végeznie munkáját.
