Az Alkotmánybíróság két hét szünet után ismét teljes üléseket tart: napirenden lesz többek között a Büntető törvénykönyv „ötágú vöröscsillag” fordulatának, valamint az egyházügyi törvénynek az alkotmányossági vizsgálata is.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának végzései
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3365/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3366/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3367/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3463/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.I.35.429/2011/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó által állított alaptörvény-ellenesség nincs összefüggésben a megtámadott kúriai ítélettel.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3310/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a Kúria Kfv. V.35.386./2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert Az indítványozó a Kúria ítéletének vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérte, hanem azt kívánta elérni, hogy az eljárás jogi szabályok értelmezése tekintetében kialakított álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3332/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a Kúria Pfv.VI.21.149/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2639/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én a Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a II. kerület, 50. 861. hrsz-ú ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította és az indítványt áttette a Kúriára. A végzés indokolása megállapította: amennyiben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott panaszindítvány nem csak Alaptörvénybe ütközést, hanem más jogszabályba ütközést is állít, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az indítványt elbírálni.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2676/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én a Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Balatonszárszó helyi építési szabályzatáról szóló rendelete 15. § (2) bekezdése „kivéve a vasúttól északra eső üdülőterületen, a Völgy-Viola utca Ny-i oldalán lévő ingatlanok Ny-i telekhatárától K-re eső üdülőterületen, az Esztergom, a Hunyadi és a Kölcsey F. utcában, ahol csak üdülőépület építhető és az üdülőépület lakóépületté történő használati változtatása, rendeltetésének megváltoztatása sem engedélyezhető” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította és az indítványt áttette a Kúriára. A végzés indokolása megállapította: amennyiben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott panaszindítvány nem csak Alaptörvénybe ütközést, hanem más jogszabályba ütközést is állít, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az indítványt elbírálni.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2666/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én visszautasította a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a panaszos mert nem indokolta meg kellőképpen, hogy a támadott rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel.
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2705/2012.)
Az Alkotmánybíróság január 14-én az Ikrény Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 15/2000. (XII. 22.) Kr. rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította, és az indítványt áttette a Kúriára. A végzés indokolása megállapította: amennyiben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott panaszindítvány nem csak Alaptörvénybe ütközést, hanem más jogszabályba ütközést is állít, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az indítványt elbírálni.
Az Alkotmánybíróság január 21-i teljes ülésének napirendje
● A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 251. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.471/2007/9. és 12. számú végzéseinek megsemmisítésére és alkotmányos követelmény kimondására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/47/2012.)
Az indítványozók 2012 márciusában kiegészített alkotmányjogi panaszukban a támadott jogszabályi rendelkezések és bírósági végzések megsemmisítését indítványozták, mert az adóhatóság – a Legfelsőbb Bíróság döntésével jóváhagyva – kötelezte őket – mint az örökhagyó örököseit – az adóhiány megfizetésére.
● A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2478/2012.)
Vajnai Attila indítványozó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdéséből (önkényuralmi jelkép használata) az „ötágú vöröscsillag” fordulat megsemmisítését kérte alkotmányjogi panasz keretében. Álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan sérelmét jelenti az „ötágú vöröscsillag” nyilvános használatának általános tilalma. Az indítványozót a Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen elítélte önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. A Vajnai kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az indítványozó elítélése „ötágú vöröscsillag” nyilvános használata miatt sértette az Egyezmény 10. cikkét. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása során meghozott ítéletével felmentette az indítványozót.
Az Alkotmánybíróság január 22-i teljes ülésének napirendje
● A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2878/2012.)
A Lehet Más a Politika 2012 októberében alkotmányjogi panasz keretében a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzésének megsemmisítését kérte. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti a békés gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogokat.
● A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ 100 2. és EÜ 100 3. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/3214/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az ombudsman szerint a cukorbetegek analóg inzulinhoz jutását szabályozó rendelkezések sértik az egészséghez való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
● A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2352/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CCVI. törvény egészének megsemmisítését elsősorban közjogi érvénytelensége miatt. Az indítványozók szerint az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam hitéleti semlegességének elvét, hogy az egyházzá válás kérdésében, az egyházak nyilvántartásba vételétől az Országgyűlés dönt.
Az Alkotmánybíróság ügyforgalma (2012. december 31.)
Az Alkotmánybíróság statisztikája szerint 2012-ben 1237 ügyet zártak le: közülük 237-et a teljes ülés, 392-t valamelyik öttagú tanács, 81-et egyesbíró, 525-öt előkészítő eljárás során a főtitkár fejezett be. A három öttagú tanács közül a Paczolay Péter Ab-elnök által vezetett 2. tanács volt a legszorgalmasabb, összesen 209 ügyben hoztak döntést, őket a Bihari Mihály vezette 3. tanács (110) és a Holló András által irányított 1. tanács (75) követette. A testületi döntésekhez a legtöbb különvéleményt Pokol Béla (9), Szívós Mária (7), Balsai István és Dienes-Oehm Egon (6-6) csatolta. Bihari Mihály és Kovács Péter egyetlen döntéshez sem fűzött különvéleményt. A párhuzamos indokolások terén Holló András (7), Lévay Miklós és Pokol Béla (5-5) volt a legaktívabb. 2013 elején összesen 270 folyamatban lévő, kiszignált ügy volt az Alkotmánybíróságon.
