Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Kroes még nem elégedett a magyar médiatörvénnyel - Elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő szakértői jelentés

2013.01.22. Jogi Fórum / bruxinfo.hu

Még mindig elégedetlen az Európai Bizottság a magyar médiaszabályozással – mondta a BruxInfo kérdésére egy szűkkörű tájékoztatón a médiaügyekért felelős bizottsági alelnök. Neelie Kroes annak kapcsán beszélt erről, hogy a múlt héten elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő szakértői csoport jelentése. Ezzel összefüggésben elmondta, a magyar médiatörvény volt a fő oka annak, hogy 2011 őszén javasolta a csoport felállítását, és a jelentés alapján most induló vita után dönt majd Brüsszel arról, hogy javasolja-e egy sajtószabadság irányelv megalkotását.

Nem kívánt részletekbe menni a médiaügyekért felelős bizottsági alelnök a többször módosított magyar médiatörvény értékelésében csak annyit közölt, „még mindig nem vagyok elégedett a magyar médiaszabályozással”.

Neelie Kroes
elmondta, "továbbra is aggályosnak tartjuk a magyar médiatörvényt, és úgy véljük, a szabályozás még mindig nem felel meg az európai előírásoknak, és a magyar kormány még mindig nem kíván ezeknek megfelelni".
 
Neelie Kroes abból az alkalomból adott interjút brüsszeli újságírók egy szűk csoportjának, hogy a hétvégére elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő magasrangú szakértői csoport jelentése, amely a számos megfogalmazott ajánlás között azt is javasolja az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen EU-irányelvet a sajtószabadság és a médiapluralizmus biztosítására.
 
Az uniós biztos nem tudta megmondani, hogy így fog-e tenni, azaz valóban javasolni fogja-e egy uniós keretjogszabály megalkotását a médiaszabadság védelmére, de mint mondta, most európai és tagállami szinten is elkezdődik majd egy vita a lehetséges irányokról. Ennek részleteiről nem beszélt, pusztán annyit mondott, hogy Brüsszelnek szüksége lesz egy kis időre, amíg elemzi a jelentést, pláne mivel az ajánlások több uniós biztos portfólióját is érintik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelentést meg fogja osztani az Európai Tanács elnökével, Herman Van Rompuyjel is.
 
Elmondta azt is, hogy továbbra is a saját napirendjén lesz a küzdelem a tagállamok médiahatóságainak függetlenségéért.
 
Mint arról korábban beszámoltunk, a sajtószabadság jelentés nem nevez a nevén egyetlen országot sem, így a dokumentumokból elvileg nem is lehet közvetlenül beazonosítani, hogy mely uniós tagállamokban van veszélyben a média függetlensége. Neelie Kroes viszont kérdésre válaszolva kijelentette, „a magyar médiaszabályozás és a Klubrádió ügye volt a fő oka annak, hogy kezdeményeztem a csoport felállítását, és az európai sajtószabadság helyzetének felmérését”.
 
A jelentést készítő magasrangú munkacsoport elnöke elmondta, szándékosan nem akartak megnevezni egy tagállamot sem, hiszen nem akartak biankócsekket adni az elviekben „rendben lévő” tagországoknak, hogy hátradőlve kivonják magukat a probléma megoldása alól. Vaira Vike-Freiberga elmondta, éppen a „naming and shaming” (megnevezés és megszégyenítés) módszerének mellőzésével akarták jelezni, hogy az egyes tagországokban feltárt hiányosságok és anomáliák valójában uniós szinten kezelendők.
 
Az egykori lett államfő – egyetértésben Neelie Kroes bizottsági alelnökkel – úgy vélte, minden országban lehetne találni valami olyan problémát, amely veszélyt jelentene a sajtószabadságra.
 
Az uniós biztos nem kívánt semmilyen konkrét következtetést levonni sem a jelentésből, sem a majdani tervezett intézkedésekből, így azt sem erősítette meg, hogy szükség lenne-e európai szintű ellenőrző hatóságra. A jelentést készítő bizottság viszont egyértelműen úgy véli, hogy „nemcsak a tagállamok, hanem az EU szintjén is szükség lenne egy független ellenőrző testületre” – mondta Vaira Vike-Freiberga.
 
Elmondta, a legnehezebb részben jogi kérdés valószínűleg annak megállapítása lesz, hogy a sajtószabadság milyen fokú, és milyen jellegű megsértése alapján avatkozhatna be egy tagállami hatóság, és mikor lenne jogköre az Európai Uniónak.
 
Európai szintű megoldást kellene a szakértői bizottság szerint találni arra, hogy ki is tekinthető újságírónak, és így egy leendő jogszabály kire is vonatkozzon. Vike-Freiberga ironikusan jellemezte az új kor vívmányainak következményeit: míg korábban nem lehetett akárkiből újságíró, a tekintélyes médiumok szigorú elveket követtek, és csak képzett újságírók dolgozhattak a médiában, most a közösségi oldalak és a blogok korában „ha kutyák nem is, de szerintem egy képzett csimpánz már képes lenne arra, hogy kifejtse a véleményét az interneten”.
 
Ilyen körülmények között nehéz meghúzni a vonalat – tette hozzá a volt lett elnök.
 
A sajtószabadság-irányelvről
 
A sajtószabadságot és a média sokszínűségét biztosító európai uniós keretjogszabály létrehozását javasolja az a jelentés, amelyet a Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő által vezetett szakértői csoport készített Neelie Kroes európai bizottsági alelnök felkérésére. A dokumentum nem nevez a nevén egy tagországot sem, viszont tagállami tapasztalatok alapján 30 ajánlást is megfogalmaz egy esetleges majdani irányelvhez.

A már 2011-ben deklarált céloknak megfelelően uniós médiaszabadság irányelv megalkotását javasolja az a szakértői jelentés, amelyet a Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő vezetésével létrejött, volt politikusokból és neves szakértőkből álló csoport készített a tagországok médiarendszereinek áttanulmányozása után. A dokumentumot múlt héten véglegesítette a csoport, és a hétvégén küldte el Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekért is felelős alelnökének, aki 2011 nyarán kérte fel a jeles személyiségeket a jelentés elkészítésére.

Neelie Kroes már akkor jelezte, a dokumentum célja, hogy megvizsgálja: szükséges, illetve megvalósítható-e egy európai szintű keretjogszabály létrehozása a sajtószabadság és a média sokszínűségének a biztosítására. A vita részben azt követően indult meg az EU-ban, hogy 2011 januárja óta komoly európai uniós kritikák fogalmazódtak meg a 2010 végén hatályba lépett új magyar médiaszabályozásról. Időközben ugyanakkor kiderült, több országban is problémák vetődtek fel a sajtó szabad működése szempontjából.

A csoport leszögezi, hogy a média szabad működésének szavatolása továbbra is elsősorban a tagállami hatóságok kezében van, de a szabad mozgás és az európai demokrácia fenntartása európai uniós szabályok megalkotását is szükségessé teszi.

A dokumentum nem nevez a nevén egyetlen uniós tagállamot sem, jóllehet, a csoport helyszíni vizsgálódások, a jogszabályok elemzése és helyi szakértői vélemények alapján több tagállam médiarendszerét is átvilágította. A több mint 50 oldalas tanulmányban harminc ajánlást fogalmazott meg a magasszintű szakértői csoport, egy majdani lehetséges uniós irányelv legfontosabb elemeiként.

A szakértők több helyütt is veszélyben látták a sajtó szabadságát, és úgy vélték, a média sokszínűsége is korlátozott. A megállapítások szerint ezek kapcsán gondot okoz a politikai befolyásolás, az aránytalan hirdetői nyomás, a folyamatosan váltakozó üzleti modellek, és az „új média” térnyerése. A problémák tehát nem kizárólag a szigorú, és adott esetben korlátozó jogszabályokból, vagy hatósági gyakorlatokból fakadnak, hanem részben a gazdaság torz működéséből, gyakran a minőségi újságírás hiányából, és az előforduló felelőtlen újságírói magatartásból.

Az ajánlások között szerepel a független médiafelügyeleti rendszer megteremtése. A csoport szerint egy majdani uniós irányelvnek rendelkeznie kellene arról, hogy „minden EU-tagállamnak független médiatanácsot kell felállítania politikailag, kulturálisan és társadalmilag sokszínű tagsággal”. A jelentés szerint a kinevezési folyamatnak átláthatónak kell lennie, a fékek és ellensúlyok beépítésével. Az ajánlás szerint ezen tanácsok számára jogosultságot kell biztosítani a panaszok kivizsgálására, a működési szabályzatok betartatására, az összeférhetetlenségek kivizsgálására, ezen túlmenően büntetéseket szabhatnának ki, és az újságírói státuszt is megvonhatnák.

A médiatanácsoknak európai előírásokat kellene követniük, amiket az Európai Bizottságnak kellene figyelemmel kísérnie – áll a dokumentumban.

A szakértői csoport szigorú szabályokkal tiltaná, hogy a közmédia bármilyen kormányzati befolyás alá kerülhessen, ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kellene a belső pluralizmust, és egy független testületnek kellene ellenőriznie ezen szabályok betartását.

Kiemelt ajánlás az is, hogy „az uniós tagállamoknak törvényben kellene garantálniuk az újságírói források védelmét”. Ettől csak az alkotmányba nem ütköző bírói engedéllyel lehetne eltérni. Objektív, diszkriminációmentes és átlátható feltételeket kell teremteni a nyilvános forrásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvános eseményeken való részvétel szabályainak megteremtésekor – állapította meg a jelentés.

A szigorítás irányába mutat az a megállapítás is, amely szerint a tagországoknak mindent meg kell tenniük az internetes médiában elkövetett becsületsértések és rágalmak okozóinak felkutatásáért.

A Vaira Vike-Freiberga vezette csoport nemcsak a kormányoktól és a hatóságoktól, hanem a médiumoktól és az újságírói szervezetektől is nagyobb felelősséget vár. Szerinte minden szervezetnek etikai kódexet és működési szabályzatot kellene elfogadnia egy új uniós irányelv értelmében, amely(ek) lefektetnék a követendő elveket a gyorsan változó médiakörnyezetben. Közpénzből csak az ilyen szabályzattal rendelkező sajtóorgánumokat lehetne támogatni.

A jelentés javaslatot tesz az audiovizuális média felügyeletét végző tagországi hatóságok uniós hálózatának a megteremtésére is.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MÉDIAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT