Sajnálatát fejezi ki az Európai Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadott határozatában amiatt, hogy Koszovóban lassan halad a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.

A 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezetnek a tagországok parlamenti képviselőiből álló közgyűlése által elfogadott dokumentum felszólítja a koszovói hatóságokat, az Európai Unió koszovói misszióját (EULEX) és az ENSZ pristinai misszióját, hogy folytassák erőfeszítéseiket a jogállamiság, valamint a korrupció elleni küzdelem jogi, intézményi és politikai feltételeinek megerősítése érdekében.

A közgyűlési határozat felszólítja mind a koszovói, mind a szerb hatóságokat, hogy működjenek együtt az EULEX háborús bűnök és szervezett bűnözés elleni egységeivel és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló, hágai ENSZ-törvényszékkel.

Határozatában a közgyűlés hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európa Tanács minden szinten tartson fenn munkakapcsolatot a koszovói hatóságokkal, valamint arról is döntés született, hogy az ET parlamenti közgyűlése “fokozza és szélesítse” a párbeszédet a koszovói parlamenttel.

Szabó Vilmos szocialista parlamenti képviselő, a magyar delegáció alelnöke a közgyűlésben a témához hozzászólva kifejtette: egyetért a határozattal, mert az rámutat, hogy a megoldatlan kérdések megoldásához nem csak a koszovói, hanem a szerb hatóságoknak, továbbá a nemzetközi közösségnek és a térségben működő nemzetközi szervezeteknek is erőfeszítéseket kell tenniük.

“Mi Magyarországon úgy gondoljuk, hogy ígéretesek a Belgrád és Pristina között folyó párbeszéd eddigi eredményei, de törékenyek is egyben. A párbeszéd folytatásához minden segítséget meg kell adnunk” – érvelt Szabó a közgyűlésében.

A kisebbik kormánypártot képviselő, KDNP-s Kalmár Ferenc ugyancsak egyetértett a határozattal, s rámutatott arra is, hogy Magyarország aktív szerepet játszik a koszovói nemzetközi fejlesztési együttműködésben, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdításában.

“Komoly kihívást jelent ugyanakkor annak lehetősége, hogy a koszovói szerbek Szerbiába vándorolnak. Ez újabb feszültségekhez vezethet, mert így megváltozik az érintett szerb térségek lakosságának etnikai összetétele. Ez történt például a Vajdaságban” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata honatya.