Az Áfa és a Társasági adó törvény változásai 2013.

2013.01.30. Jogi Fórum / Dr. Magyar Szilvia

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) módosítása a teljesítési helyre vonatkozó, illetve számlázási irányelv rendelkezéseinek alapulvételével elsősorban jogharmonizációs céllal történt, míg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) módosítására az adózói visszajelzések során felmerült szövegpontosítások okán került sor.

Az Áfa törvény változásai

Az Áfa tv. 2013. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az alábbi esetekben nem keletkezik adófizetési kötelezettség:

  • ha az adóalany a terméket egy másik tagállamba szállítja szakértői értékelés vagy munka elvégzése érdekében, akkor az e célból történő átszállítás nem tekinthető termékértékesítésnek,
  • ha a köztestület jogszabály alapján átalakul, úgy, hogy az tartalmában jogutódlásnak tekinthető,
  • ha az üzletág átruházására úgy kerül sor, hogy az megfelel az Áfa tv. 18. §-ában meghatározott feltételeknek és az átvevő célja az üzletág további működtetése,
  • ha adómentes Közösségi termékértékesítés során előleg fizetése történik (számlát sem kell kiállítani)

Közösségen belüli adómentes értékesítésnek minősülő termékértékesítés esetén, amennyiben az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, hosszabb, mint egy hónap, akkor minden naptári hónap utolsó napján részteljesítés történik.

A törvény a közlekedési eszköz hosszú távú nem adóalany részére történő bérbeadása esetében teljesítési helyként azt a helyet határozza meg, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, illetve ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Kivételt képez ez alól a szabály alól az ún. kedvtelési célú hajók hosszú távú bérbeadása, mert ebben az esetben a teljesítés helye az a hely, ahol a hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

Ha az adott külföldi pénznemnek nincs jegyzése, a forintra történő átszámításhoz az adóalany választása szerint Európai Központi Bank által közzétett árfolyam is alkalmazható. A választásról az MNB által közzétett árfolyamra vonatkozó választással azonos módon előzetesen az állami adóhatóság részére bejelentést kell tenni, melytől az adóalany a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el.

Nem minősül adómentes szolgáltatásnyújtásnak a gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató által teljesített étkeztetés, amennyiben az annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg, továbbá az olyan ingatlan bérbeadás, mely tartalmában kereskedelmi- szálláshely szolgáltatásnak minősül.

Egyszerűsödött az adómentes termékimport feltételeinek igazolása, úgy, hogy nem szükséges azon feltételek igazolása melyek teljesítéséről az egy szervezeten belüli működés következtében a vámhatóság közvetlenül tudomást szerezhet.

Az adólevonási joggal kapcsolatos módosítások

Az adólevonási jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja vagy hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosítaná.

A törvény a teljes levonási tilalom helyett 50 százalékban korlátozza a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat terhelő áfa levonását. Az adóalany akkor mentesülhet ezen levonási tilalom alól, ha az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százaléka igazoltan beépül közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába, vagy pedig, ha az igénybe vett szolgáltatás közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül bele a személygépkocsi-bérbeadás adóalapjába.

A törvény a levonható adó korrekcióját is rendezi, azokban az esetekben, ha a levonható áfa összegét meghatározó tényezőkben utólag változás következik be. A fordított adózás alá eső ügyleteknél, továbbá a saját vállalkozásban megvalósított beruházás esetében előfordulhatott, hogy a fizetendő és a levonható adó változását az adóalanyoknak eltérő időszakban kellett kezelniük. A módosítás nyomán most már az ilyen esetekben a levonható adó korrekcióját az adóalany abban az adó-megállapítási időszakban jogosult elvégezni, amelyikben a fizetendő adó változását eredményező tételt elszámolja.

Fordított adózással kapcsolatos változás, hogy ezen adózási mód alá tartoznak nem csak az adós és a hitelező, hanem az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személyek közötti olyan értékesítések is, melyek dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányulnak.

Ezenkívül az Áfa csalások visszaszorítása érdekében 2013. április 1-jétől kezdődően fordított adózás alá esik a házi sertés és meghatározott, takarmányként szolgáló mezőgazdasági termékek értékesítése. A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy a felek belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok legyenek, valamint egyik félnek se legyen olyan jogállása, amely miatt az adó fizetését ne lehessen tőlük követelhető.

Főszabály szerint a fordított adózást csak azokra az ügyletekre kell alkalmazni, melyek teljesítési időpontja 2013. április 1-jére esik, vagy azt követi. Átmeneti rendelkezés szabályozza azt az esetet, amikor a fordított adózás hatályba lépését megelőzően előleg fizetése történt. Ebben az esetben a az adó megfizetésére a terméket értékesítő adóalany kötelezett. A fizetendő adót az értékesítő az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor köteles megállapítani. Mivel azonban a teljesítés 2013. április 1-jét követően történik, az ügylet – az egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén – fordított adózás alá tartozik. Ha a terméket beszerző adóalany az adófizetésre kötelezett, adófizetési kötelezettsége az ellenértéknek az előleg nettó összegével csökkentett része után keletkezik.

A számlázással kapcsolatos lényegesebb változások

A számlázási irányelvvel összhangban meghatározásra került, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni határon átnyúlóan teljesített ügyletekről történő számlázás esetében. Főszabály szerint annak az országnak a szabályai irányadók, ahol az adott ügylet teljesítési helye van. Ettől eltérően a teljesítésre kötelezett adóalany letelepedettségéhez igazodó számlázási szabályokat kell figyelembe venni, ha a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a teljesítési hely tagállamában nem telepedett le, és az ügylet fordított adózás alá esik vagy ha az ügylet teljesítési helye a Közösség területén kívül van. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleg esetén nem áll fenn számlakibocsátási kötelezettség.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a számla kiállításra rendelkezésre álló ésszerű idő a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja.

Az adóalany előzetes megállapodás alapján gyűjtőszámlát bocsáthat ki az ugyanazon személy, szervezet részére nyújtott termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, amennyiben azokat ugyanazon a napon, vagy a teljesítésre kötelezett ugyanazon adó-megállapítási időszakában teljesítették. A módosítás nyomán az egy hónapot meghaladó adó-megállapítási időszakon belüli gyűjtőszámla kibocsátásának feltétele, hogy abban Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások nem szerepelhetnek.
A számlákra vonatkozó előírások is pontosításra kerültek.
Mind a papíralapú, mind az elektronikus számlákkal szembeni követelmény, hogy a kibocsátásuktól a megőrzésükre vonatkozó időszak végéig biztosítani kell az eredet hitelességét, az adattartalom sértetlenségét és az olvashatóságot. A követelmények biztosításának módjáról az adóalany dönt.

A törvény bővíti a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat. Így a számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amennyiben a rá áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, és az ügyletet teljesítő adóalany belföldön telepedett le. Az átmeneti rendelkezés szerint a számlát befogadó adólevonási joga nem sérülhet, ha a 2012. évben 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla nem tartalmazza a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát. Új szabály meghatározott kifejezések - a „pénzforgalmi elszámolás”, az „önszámlázás”, valamint a „fordított adózás” számlán szerepeltetése, amennyiben az adóalanyok adófizetési vagy számla-kibocsátási kötelezettségüket e szabályok szerint teljesítik.

Ugyancsak bővítésre került az egyszerűsített számla kibocsátásának esetköre, így ilyen számla bocsátható ki, ha a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget.

Az adóalanynak a pénztárgéppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól rendszeresen adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Továbbá a törvény megteremti a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének lehetőségét.

Az okiratok megőrzésével kapcsolatosan a törvény rögzíti, hogy hogy a papír alapú számlákat nem szükséges papír alapon őrizni, hanem megfelelően járnak el az adóalanyok, ha azokat elektronikusan archiválják. Elektronikus számlák megőrzése elektronikus formában történik, de a számla formátuma megváltoztatható. Elektronikus számlák esetén az adóalany megőrzési kötelezettsége nemcsak a számlára, hanem azoknak az adatoknak az elektronikus úton történő megőrzésére is vonatkozik, melyek a számla eredetének hitelességét, valamint az adattartalom megváltoztathatatlanságát is biztosítják.

A társasági adóval kapcsolatban csak kisebb – elsősorban pontosítást szolgáló - módosítások történtek

A megváltozott fogalmak a következők: ellenőrzött külföldi társaság, egyház, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, bejelentett immateriális jószág

A jövedelem-(nyereség) minimum meghatározására vonatkozó szabályok köre egy új módosító tétellel bővült, ennek alapján az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző év utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegének ötven százaléka. A taggal szemben fennálló kötelezettségek állományának meghatározása során nem kell figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségekre.

A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni szükséges a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással. A számvitelről szóló törvény rendelkezései értelmében a hosszú lejáratú kötelezettségeket a lejárat előtti évben át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, így a Tao. tv. rendelkezései alapján a korábban adóalap csökkentő tételként figyelembe vett összeggel már ekkor vissza kell növelni az adóalapot, annak ellenére, hogy az árfolyam különbözet nem az átsoroláskor, hanem egy évvel később, a hitel visszafizetésekor (könyvekből való kivezetése során) realizálódik. A törvény biztosítja, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségből átsorolt arányos kötelezettség résszel, annak kivezetésekor az árfolyam különbözet tényleges realizálásakor kelljen módosítani az adóalapot.

A veszteségelhatárolás szabályai szervezeti átalakulás esetén:

A jogutód abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Ezt a feltételt nem kell teljesíteni, ha az adózó átalakulást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik.

Kiválás esetén a fennmaradó társaság csak akkor használhatja fel a vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét a következő adóévek adóalapjának meghatározása során, ha a fennmaradó társaságban, mint jogutódban az átalakulás révén olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik) közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben is ilyen befolyással rendelkezett az átalakulást megelőzően, továbbá, ha a jogutód az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.

Kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt vesztesége is korlátozás alá eshet átalakulás esetén. Továbbá, hogy ha a jogelőd tevékenysége vagyonkezelésre irányul, akkor a jogutódnak nem kell a tevékenységi feltételt teljesítenie. A rendelkezés a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre alkalmazandó.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS