A héten hirdették ki az új Polgári Törvénykönyvet, amely alapján 2014. március 15-én léphet hatályba az új szabályozás. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság vezetője vegyes véleménnyel van az elfogadott új Ptk.-ról: kifogásolja a szűkre szabott család fogalmát, visszalépést jelentenek szerinte a véleménynyilvánítás jogával és a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálásával kapcsolatos módosítások, illetve elégedetlen a sérelemdíjra és a kötelesrészre vonatkozó szabályozással is ― derül ki a professzor CompLex Kiadónak adott interjújából, amelyet a www.azujpolgaritorvenykonyv.hu oldal közölt ma reggel.

Az új törvénykönyv története már 15 éves múltra tekinthet vissza, hiszen az új magánjogi törvény kidolgozására az első megbízás 1998-ban érkezett a Horn-kormánytól. A folyamat számos viszontagság után a parlamenti elfogadás után 2013. február 11-én ért véget. A szakértők megítélése változó az elfogadott normaszövegről és az új Ptk. alkalmazásának várható eredményeiről, az eredeti Javaslathoz képest történt változtatások számos platformon negatív vélemények megfogalmazásához vezettek az elmúlt időszakban. Vékás Lajos, a Kodifikációs Bizottság vezetőjeként összességében sikerként értékeli a Ptk. elfogadását, annak ellenére, hogy számos ponton visszalépést is tapasztal a Bizottsági Javaslathoz képest ― derül ki a vele készített interjúból.

Kétségtelenül vannak szépséghibák az új Ptk.-ban, amelyekre Vékás Lajos részletesen kitér az interjúban. Véleménye szerint az egyik legfontosabb a család fogalmának szűkre szabása. „A Bizottsági Javaslat koncepciója az volt, hogy az élettársi kapcsolatok családjogi elismerést kapnak, de a törvény e jogviszonyokat nem emeli teljes egészében a házassággal egyenrangúvá. Tehát, az élettársak sem családjogi, sem öröklési jogi értelemben nem kaptak volna az eredeti tervezet alapján teljesen ugyanolyan státuszt, mint a házasok” ― mondta el a professzor. Az elfogadott szabályozás azonban ennél is szűkebbre szabta a család fogalmát, amely aggályokat vet fel. Mindemellett pozitívumként értékeli a családjog bekerülését az új Ptk.-ba, mivel az elmúlt évtizedek változásai közelebb hozták a családjogi viszonyokat a vagyoni viszonyokhoz.

A személyiségi joggal kapcsolatban a sérelemdíj szabályozásában lát Vékás Lajos alapvető problémát. “A sérelemdíjat a Bizottság a nemvagyoni kártérítés helyett akarta bevezetni. Az intézmény funkciója elsősorban a jogsértés vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és csak másodsorban a magánjogi büntetés. Nem a büntető elemet akartuk hangsúlyozni. Ehhez képest az intézményt teljesen félreértették, az elfogadott módosítás szerint ugyanis a sérelemdíj mértékét ― egyebek mellett ― a jogsértés „ismétlődő jellegére”, egy kimondottan büntetőjogi minősítő körülményre tekintettel kell megállapítani” – véli a professzor.

A harmadik ― vélhetően az emberek mindennapjait talán leginkább érintő ― változás az eredeti Bizottsági Javaslathoz képest az öröklésnél meghatározott kötelesrészt érinti. A Javaslat alapján a mérték vonatkozásában maradt volna a jelenlegi Ptk. szabályozása, azonban a módosítás eredményeképp a kötelesrész a törvényes örökrész egyharmadára csökkent.

Természetesen rengeteg pozitív változást is hoz az új Ptk., és azt senki sem vitatja, hogy mindenképpen szükséges volt az elfogadása, hiszen átfogó jogi keretet ad az állampolgárok, valamint szervezeteik vagyoni és személyi viszonyainak.

Az interjú teljes szövege a www.azujpolgaritorvenykonyv.hu oldalon olvasható.