A vállalatoknak csak egy része ismeri, többségük pedig nem alkalmazza a jogorvoslati lehetőségek teljes körét adóügyekben a Deloitte felmérése szerint.
A Deloitte Magyarország a közép- és nagyvállalatok körében készített felmérést az adóügyekben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások ismertségéről és elterjedtségéről.
A felmérésből kiderül: a megkérdezett cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott, és indokoltnak látta fellebbezés benyújtását a felettes adóhatóságoz. A cégek többsége azonban csak jelentősebb, illetve a cég saját méretéhez képest jelentősnek tartott összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést.
Ez a megközelítés logikus, érdemes azonban figyelembe venni annak a kockázatát, hogy amennyiben az adózó kisebb összeget érintő határozat ellen nem nyújt be fellebbezést, és később a hatóság ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű megállapítást tesz, az adott cég sokkal rosszabb pozícióba kerülhet álláspontja megvédése során – figyelmeztet a közleményben Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.
Bírósági felülvizsgálatot vagy felügyeleti intézkedést még ritkábban kezdeményeznek a cégek. A válaszadók több mint fele egyik lehetőséggel sem élt még, aminek hátterében a felmérés szerint három fő ok húzódik: a magas költségektől való félelem, valamint a bíróságokba vetett bizalom és az információk hiánya.
Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemeli: a hatósági megállapítások elleni sikeres fellépéshez alaposan ismerni kell a jogorvoslati lehetőségeket. Habár a cégek többsége (89 százalék) tisztában van a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti alapvető különbségekkel, a válaszadók több mint fele (62 százalék) nem ismeri a részletszabályokat, 11 százalékuk pedig az alapvető rendelkezésekben is bizonytalan.
Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, azonban – az előzőekhez hasonlóan – részletes információkkal csak 55 százalékuk rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban magyar adózók számos fontos adóügyben nyertek eljárást az Európai Bíróság előtt.
Annak ellenére, hogy a bíróságok tapasztalata és felkészültsége pozitívan változik, a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok a hatósággal szemben más álláspontra helyezkednek. A Deloitte gyakorlati tapasztalatai szerint ez a fenntartás nem megalapozott, egy megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok.
A másik visszatartó tényező az eljárás hossza, kapacitásigénye és járulékos költségei, amelyek azonban nagyban csökkenthetők például egy olyan szakértő megbízásával, aki már a közigazgatási eljárás során megismerte az ügyet, illetve sikerdíjas konstrukció alkalmazásával – írja közleményében a Deloitte.
