Polt Péter szerint az ügyészség működése 2012-ben megfelelt a törvényi követelményeknek és válaszolni tudtak a változó bűnözés jelentette kihívásokra. A legfőbb ügyész erről az Országgyűlésnek szerdán megküldött, az ügyészség tavalyi tevékenységét összegző jelentésében ír.
Polt Péter a dokumentumban négy ügyet emel ki a főügyészség 2012-es munkájából, köztük elsőként a sajtóban bundaügyként emlegetett nemzetközi fogadási csalássorozatot, amelyben jelenleg ötven gyanúsított ellen jár el az ügyészség. Megemlíti továbbá, a V. László és társai elleni 2012 februárjában indított nyomozást, hangsúlyozva, a vezető beosztású rendőröket érintő vesztegetési gyanús ügyben várhatóan emelkedni fog a gyanúsítottak száma.
A legfőbb ügyész emellett felidézi az úgynevezett székesfehérvári “NAV-os ügyet”, amelyben hatvanhat gyanúsítottal, köztük tizennégy adóhatósági tisztviselővel szemben emelt vádat a székesfehérvári törvényszék, valamint kitér a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépések ügyére is. Tájékoztatása szerint utóbbi esetben tizennégy rendőr cselekedetei számíthatnak katonai bűncselekménynek.
A jelentésben foglaltak szerint a nyomozó ügyészségek tavaly több mint 12 ezer eljárást fejeztek be, ami 54 százalékkal több mint a korábbi évben. A befejezett eljárások közül majd háromezer esetben került sor vádemelésre, mintegy 3500 esetben elutasították a feljelentést, 5100 esetben pedig megszüntették a nyomozást.
A dokumentum mellékleteiből kiderül továbbá, hogy 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest több mint húszezerrel nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, az ismeretlenül maradt elkövetők aránya pedig 58 százalék volt, ami a legmagasabb érték 2003 óta, a 2011-ben mért 54,3 százalék után. Ezzel egy időben több mint 12 ezerrel, 100 ezerre csökkent a regisztrált bűnelkövetők száma, ami az elmúlt tíz év legkisebb száma. Ugyancsak visszaesett a büntetett előéletű bűnelkövetők száma: míg 2011-ben több mint 31 ezer ilyen személyt tartottak nyilván, addig tavaly ez a szám 28 ezer alá csökkent.
A bűncselekmények nagyobb része 2011-ben és 2012-ben is vagyon ellen irányult (56,8 és 55 százalék), ezt követték a közrend ellen elkövetett bűncselekmények (23,9 és 28,5 százalék), majd a személyek elleni (6 és 5,7 százalék), valamint a közlekedési bűncselekmények (3,1 és 2,8 százalék) következtek.
A legsúlyosabb joghátránnyal, életfogytig tartó szabadságvesztéssel tavaly 22 terheltet sújtott a bíróság. Ez a korábbi évhez képest (10) igen jelentős emelkedést mutat, amely az ügyészség azon törekvését is jelzi, hogy a kimagasló tárgyi súlyú, a közvélemény figyelmének középpontjában álló és a jogbiztonságot alapjaiban veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben példás büntetés kerüljön kiszabásra – olvasható a jelentésben.
