Az Alkotmánybíróság szerint mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdővédelmi törvény hatálybalépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, aminek következtében a bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai megfelelő biztosíték nélkül maradtak.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata és végzései

● AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról (III/3440/2012.)
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva április 30-án megállapította, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatályba lépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, és ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2013. szeptember 30-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék 5.G.40.037/2011. számú ügyében előterjesztett, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Ugyanakkor a bírói indítványban felvetett, az átmeneti rendelkezések hiányára vonatkozó aggályokkal kapcsolatban megállapította: a jogalkotó az átmeneti szabályok megalkotásának elmulasztásával vagyoni értékű jogokat üresített ki visszaható hatállyal, anélkül, hogy új zálogtárgyról, más biztosítékról, illetve megfelelő fedezetről gondoskodott volna, és ezzel megsértette a vagyoni forgalom biztonságán túlmenően a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményét. A forgalomképtelenség kimondásával a Magyar Állam törvényhozói, azaz közhatalmi minőségében alkotott olyan szabályt, amellyel a magánfelek közötti viszonyában őt magát, mint tulajdonost terhelő kötelezettségét egyoldalúan megszüntette, ezzel súlyos érdek- és vagyoni sérelmet okozva a szerződés teljesítésében bízó, ellenérdekű félnek. Ez sérti a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is, amit a törvényhozónak kell orvosolnia. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (III/136/2012.)
Az Alkotmánybíróság május 7-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta, mert álláspontja szerint azzal, hogy kártalanítás iránt indult perét határidő mulasztásra tekintettel megszüntették, megsértették a bírósághoz forduláshoz való jogát. A végzés indokolása szerint a panasz nem tartalmaz bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, továbbá olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése sem állapítható meg, amely indokolná a panasz befogadását. A végzéshez Bragyova András, Lenkovics Barnabás, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményét csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (III/3577/2012.)
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta. A vitatott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére. Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőeljárásban az OBH elnöke 248/2012. (VIII.21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Kúria végzésében helybenhagyta az OBH elnökének döntését. Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó a Kúria döntését érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem jelölt meg. (Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter)

Az Alkotmánybíróság május 13-i teljes ülésének napirendje

● Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) egyes rendelkezései ellen előterjesztett indítvány vizsgálata (II/648/2013.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa április 23-án Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) 3. cikk, 4. cikk (1)-(2) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés, 6. cikk, 8. cikk, 21. cikk (1) bekezdés e) pontja megsemmisítését indítványozta. Az ombudsman szerint a negyedik módosítás egyes rendelkezései nem felelnek meg az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdésében rögzített, a módosítás megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelményeknek. Szabó Máté kifejtette: nem volt biztosítva, hogy az Országgyűlés a vitatott rendelkezéseket plenáris ülésen megvitassa, ami olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely közjogi érvénytelenséget idéz elő. A támadott rendelkezések Alaptörvényen belüli koherenciazavart idéznek elő, ezért sértik a jogállamiság és az Alaptörvény egységességének elvét. A negyedik módosítás 3. cikke visszaható hatállyal tesz büntethetővé cselekményeket, így sérti a jogállamiság elvét, a 4. cikk (1) és (2) bekezdései pedig ellentétesek a 6/2013. (III. 1.) AB határozatban foglaltakkal, ezért közjogi érvénytelenségben szenvednek. Az 5. cikk (1) bekezdése ellentétes a szólás- és sajtószabadsággal, a tájékoztatáshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság által megállapított tartalmi elemekkel. A 6. cikk ellentétes az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság által megfogalmazott kritériumokkal, valamint a 8. cikk az emberi méltósághoz való jog értelmezésével kapcsolatban a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban kimondottakkal, ezért közjogi érvénytelenségben szenvednek.

● A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata (II/3484/2012.)
A kormány 2012. október 15-én az Alkotmánybírósághoz fordult, azt indítványozva, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az indítványt a Velencei Bizottság vizsgálata, illetve véleménye alapján nyújtotta be. Az Európa Tanács véleményező testülete szerint a jogegységi eljárásra, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által hozott határozatok indokolására, az OBH vezetőinek megválasztására, az OBH elnökének az Országos Bírói Tanács felett gyakorolt ellenőrzésére, egyes pályázati eljárásokra, a Kúria elnökének megválasztására, a bírósági szervezeti törvény által sarkalatosnak minősített rendelkezések körére, a bírák kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, a bírák áthelyezésére, valamint a bírák illetményének visszatartására vonatkozó egyes rendelkezések sérthetik az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, valamint a bírói függetlenség elvét.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2777/2012.)
Az indítványozók Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) 11. cikk (3) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 62.,63. és 64. §-ai, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint az Országos Bírósági Hivatal Elnökének bíróság kijelöléséről szóló 22/2012. (II. 16.) OBHE számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére meghatározott esetekben. Április 23-án az ügyben a teljes ülés meghallgatta Handó Tündét, az OBH elnökét.

A Kúria Kvk.37300/2012/2. számú határozata, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3229/2012.)
Az indítványozó a Kúria Kvk.37300/2012/2. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránt fordult az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pénzintézetek a fogyasztói kölcsönszerződéseket utólag egyoldalúan ne módosíthassák?” Az OVB 56/2012. (IV. 27.) határozatában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta, mert a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az OVB határozat ellen az indítványozó kifogással élt, amelyet a Kúria a határozatában elutasított, míg az OVB azt helybenhagyta. Az indítványozó szerint a Kúria határozata sérti a jogállamiság elvét, mert szerinte a kérdés egyértelmű. Az indítványozó szerint az is a jogállamiságot sérti, hogy a népszavazási kezdeményezésekről az OVB dönt.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak új összetétele

Az Alkotmánybíróság április 30-án határozatot hozott az öttagú tanácsok új összetételéről. Az 1. öttagú tanács tagjai: Kovács Péter tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László. A 2. öttagú tanács tagjai: Balogh Elemér tanácsvezető, Paczolay Péter, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária. A 3. öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László és Szalay Péter. Korábban a három tanácsvezető Holló András, Paczolay Péter és Bihari Mihály volt.