A zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében törvényjavaslatot nyújtott be csütörtökön a parlamentnek a fideszes Nagy István. Előterjesztése célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat. Lehetőség lenne arra is, hogy a zsebszerződéssel eladott termőföldek tulajdonjoga adott esetben az államhoz kerüljön.
A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az idén július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását, valamint semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – írta javaslata indoklásában a kormánypárti politikus.
Nagy István ezért indítványában egyebek mellett rögzítené, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetőek.
Javaslata szerint az ügyész bejelentésre vizsgálatot indítana, ha a bejelentés nyomán alappal feltételezhető, hogy egy jogügylettel ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezéseket.
Az ügyészi eljárás hatékonysága érdekében az előterjesztés bírság kiszabását tenné lehetővé, ha az ügyész felvilágosítás iránti felhívását nem vagy késedelmesen teljesítik, illetve akkor is, ha valótlan vagy megtévesztő választ adnak neki. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint lenne, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál azonban akár az ötmillió forintot is elérhetné.
A javaslat biztosítaná az ügyésznek az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetőségét is.
Az ügyész jogosult lenne pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítása iránt. Az ügyész indítványozhatná, hogy a bíróság az érintett termőföld tulajdonjogát a Magyar Állam javára ítélje meg. Utóbbi szankciót az indítvány a tulajdonos alaptalan gazdagodásához kötné.
A zsebszerződések elleni fellépés érdekében az új Btk.-nak része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is.
