Megkezdődött a nyári munkavállalás időszaka, ami sok fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy élete első munkahelyén kipróbálhassa magát. A munkavállalás jogi kereteivel és az adózási szabályokkal azonban nem árt előre tisztában lenni.

A nyári állásokat kereső fiatalokat leginkább a pénzkeresés motiválja, azonban kétségtelen az is, hogy a munkaerőpiacon való kezdeti szárnypróbálgatások gyakran meghatározóak az ember életében. A diákmunka amellett, hogy kisebb pénzkereseti forrást biztosít, remek lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok alapvető munkatapasztalatot szerezzenek, amely a későbbiekben már növelik munkavállalói értéküket. A diákokat többféle jogviszony keretében is lehet foglalkoztatni, így akár munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízás) vagy egyszerűsített illetve alkalmi munkára irányuló munkaviszony alapján is történhet a munkavégzés. Az adózási szabályok nem tesznek különbséget korcsoportok szerint a munkavállalók között, a munka törvénykönyve azonban ismeri a fiatal munkavállaló (tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló) fogalmát, s érdekvédelmi célból számos eltérő szabályozást is tartalmaz rájuk nézve. Fiatal munkavállaló számára például éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet.

Annak érdekében, hogy a munkaviszony legális legyen és elkerüljük a kellemetlenségeket, fontos tisztába lenni azzal, hogy a munkaviszony a munkaszerződés aláírásával (megbízás esetében megbízási szerződés aláírásával) veszi kezdetét. Legyen szó akár határozott, akár határozatlan idejű munkaviszonyról, a munkába lépés első állomása, hogy a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés aláírásra kerüljön. A munkaszerződés legfontosabb tartalmi eleme a munkavállaló alapbére, munkaköre, továbbá rendelkezni kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott időtartamú), és a munkavégzés helyéről. A munkaviszonytól és a megbízástól eltérő szabályok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára. Ennél a foglalkoztatási módnál a munkaviszony a törvény szerinti bejelentési kötelezettség megtételével vagy a jogszabály által előírt mintaszerződés aláírásával jön létre. Az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig (és egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napig, egy éven belül pedig legfeljebb kilencven napig) létesíthető, határozott idejű munkaviszony.

A törvény főszabályként úgy rendelkezik, hogy Magyarországon ma az lehet munkavállaló, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, azonban az iskolai szünidő alatt az a nappali képzésben tanuló diák is folytathat munkát, aki a tizenötödik életévét betöltötte. A munkaviszony további lényeges feltétele, hogy a diák illetve a munkavállaló rendelkezzen az adóazonosító jelet igazoló adókártyával is, amit az adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán igényelni lehet. Az adó és járulékfizetési szabályok különbözően alakulnak az egyes foglalkoztatási módoknál. A diákmunkák jó része jellemzően munkaviszony alapján folyik, ahol a kereset bérjövedelemnek minősül, s így a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a munkabérből levonni és befizetni a személyi jövedelemadó-előleget, s a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles a jövedelemről és a levont adóelőlegről igazolást kiállítani, és azt a munkavállalónak átadni. A fiatal dolgozónak a személyi jövedelemadóról évente adóbevallást kell készíteni. Egyszerűsített foglalkozás (alkalmi munka) esetén a munkaviszonytól eltérően a diákoknak nem kell adóbevallást készíteni az adóév végén, ha a nyári keresetük nem haladta meg a 840 ezer forintot. A viszonylag ritkábban választott, megbízásos jogviszony esetében a kereset nem bérjövedelem, hanem önálló kereset, ahol az adózás során költségelszámolásra is lehetőség van. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján részletesen tájékoztatással szolgál a munkakereső fiataloknak a munkába állás és az adózás lényegesebb szabályairól.

A közelmúltban aláírásra került egy megállapodás az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) között, amely a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki célul. Habár a dolgozni vágyó fiatalok egy része önállóan próbál szerencsét a munkaerő piacon, sokan továbbra is a szövetkezeti formát (pl. Fürge-Diák, Meló-Diák) veszik igénybe az álláskereséshez. A megállapodás a munkakeresésben szeretne segíteni azoknak a fiataloknak, akik nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal, s félő, hogy illegális munkakínálatokkal környékezik meg őket. Az együttműködés kiemelt célja a feketemunka elleni küzdelem és a diákok figyelmének felhívása a körültekintő munkahely választására. A két szervezet mindezeken túl azt is szorgalmazza, hogy már az iskolai tanterv keretében bizonyos munkajogi szabályokkal is megismerkedjenek a diákok.