A hágai törvényszék februárra tűzte ki Milosevics perét

2001.12.12. Korridor

A hágai Nemzetközi Törvényszék jövő év február 12-re tűzte ki Slobodan Milosevic első perének a kezdetét, amelyben a volt jugoszláv elnöknek a koszovói konfliktussal kapcsolatos felelősségét fogják vizsgálni.

Milosevic keddi meghallgatása után a törvényszék úgy döntött, hogy az ellene benyújtott három vádiratot két különálló perben tárgyalja. Az elsőben csak az 1998-99-es koszovói konfliktussal kapcsolatos vádak szerepelnek, a másodikban pedig összevonják azt a két későbbi vádiratot, amelyek a volt elnöknek az 1991-es horvátországi, illetve az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai háborúban játszott szerepére vonatkoznak. Carla Del Ponte asszony, a törvényszék főügyésze azt kezdeményezte, hogy mindhárom eljárást egyazon per keretében folytassák le, mert ezzel lényegesen lerövidíthetnék a folyamatot. Az ügyben döntő háromfős bírói tanács azonban csak részben adott helyt kérelmének, s úgy döntött, hogy a koszovói ügyet külön kezelik.

A majdani második per időpontját még nem tűzték ki, mert ennek az előkészítése hosszabb időt igényel. A koszovói konfliktussal kapcsolatos vádiratot még 1999 májusában aláírták, a másik kettőt azonban csak a közelmúltban nyújtotta be a főügyész. Az ügyészség a maga részéről készen állt volna arra, hogy ha a bírák elfogadják Del Ponte indítványát, akár már jövő nyáron megkezdődjön az összevont ügyek tárgyalása. A főügyész asszony szerint az eljárásjogi megfontolások mellett az indokolta volna a három ügy összevonását, hogy mindhárom konfliktus mögött ugyanaz a stratégia, "Nagy-Szerbia" megteremtésének a szándéka húzódott meg, és mindegyik esetben ugyanazt az eszközt, az etnikai tisztogatást alkalmazták. A bírák azonban csak részben értettek egyet ezzel az érveléssel, amely szerintük legfeljebb a horvátországi és a boszniai háború esetében lehet érvényes. A koszovói konfliktus külön eset, már csak azért is, mert viszonylag hosszú idő választja el az előző kettőtől - állapították meg.

A tárgyalásvezető bíró Milosevicnek is feltette a kérdést, hogy egyetértene-e a három ügy összevonásával. A volt elnök nem értett volna egyet, de egészen más okok miatt, mint amilyeneket a bírák tekintetbe vettek. Szerinte Carla Del Ponte azért nyújtotta be indítványát, hogy összemossa a koszovói konfliktust a másik kettővel. Az előbbi esetben ugyanis nem lehet megkerülni az albán terrorizmus problémáját, márpedig Milosevic szerint ez az Egyesült Államok elleni szeptemberi terrortámadások óta kellemetlen ügy a Nyugat számára. A volt elnök hevesen elutasította a főügyésznek azt az érvelését is, amely szerint a három konfliktus mögött egyaránt "Nagy-Szerbia" megteremtésének a stratégiája húzódott meg. Azt hangoztatta, hogy Szerbia eredetileg is többnemzetiségű köztársaság volt, ráadásul olyan, ahol soha senkit nem ért hátrányos megkülönböztetés vallási vagy etnikai hovatartozása miatt.

  • kapcsolódó anyagok
HÁBORÚS BŰNÖK