A hatályos szabályozás alapján az alkotmánybírák akár élethosszig is hivatalukban maradhatnak, ha nem sikerül a helyükre új alaptörvényőröket választani. Erre legközelebb a következő parlamenti ciklus elején, 2014 nyarán lesz lehetőség – mégpedig kétharmados többséggel.

Előreláthatólag másfél évig nem választ új alkotmánybírót az Országgyűlés. Az elmúlt két esztendőben viszont hét új bíró került be a taláros testületbe: 2011. szeptember 1-jén egyszerre öten, ez év elején a két volt elnök (Bihari Mihály és Holló András) távozása után ketten. A jelenlegi tizenöt alkotmánybíró akár élethosszig is hivatalában maradhat. Az alkotmánybírói mandátum hosszára vonatkozó – első ránézésre kissé cizelláltnak tetsző – rendelkezések a következők:

  • A 2011. augusztus 31-ig hatályos szabályozás szerint az Ab tagját kilenc évre választották meg azzal, hogy egyszer újraválasztható [1989. évi XXXII. törvény 8. § (3) bekezdés].
  • A testületben betöltött tagság megszűnik a 70. életév betöltésével, illetve a megbízatási időtartam leteltével [1989. évi XXXII. törvény 15. § (1) bekezdés, illetve 2011. évi CLI. törvény 15. § (1) bekezdés].
  • A 2011. szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az Ab tagját tizenkét évre választják meg, aki nem újraválasztható [2011. évi LXII. törvény 1. § (1)-(2) bekezdés].
  • Ha az Országgyűlés az Ab új tagját a meghatározott határidőig nem választja meg, az Ab tagjának megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik [2011. évi CLI. törvény 15. § (3) bekezdés]. 

Mindebből az következik, hogy – sikeres választás esetén – a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának lejárta így alakulhat:

Bragyova András – 2014. szeptember 26-ig,
Kovács Péter – 2014. szeptember 26-ig,
Balogh Elemér – 2014. november 14-ig,.
Dienes-Oehm Egon – 2015. január 2-ig,
Paczolay Péter – 2015. február 24-ig,
Kiss László – 2016. március 11-ig,
Lenkovics Barnabás – 2016. április 21-ig,
Lévay Miklós – 2016. április 21-ig,
Balsai István – 2017. április 5-ig,
Salamon László – 2017. december 25-ig,
Stumpf István – 2019. július 22-ig,
Szívós Mária – 2019. december 8-ig,
Pokol Béla – 2020. május 7-ig,
Szalay Péter – 2023. szeptember 1-ig,
Juhász Imre – 2025. április 3-ig.

Összesen három bíró „újrázhatott”: Holló András (2005. november 14-én), Kiss László (2007. február 19-én) és Bihari Mihály (2010. július 22-én).

Elméletileg előfordulhat, hogy két lejáró megbízatású alkotmánybíró helyére csak egy bírót tud megválasztani a parlament. Ebben az esetben az életkorban fiatalabb tag megbízatása hosszabbodik meg [2011. évi CLI. törvény 15. § (3) bekezdés]. Például: ha a 2014. szeptember 26-án megbízatásuk végére érkező Bragyova András és Kovács Péter helyére csupán egy személyt tudna az Országgyűlés megválasztani, mert a másik jelölt nem kapná meg a szükséges kétharmados támogatást a titkos szavazáson, akkor az 1959-es születésű Kovács Péter mandátuma hosszabbodna meg.

Az Ab-nak 1990. január 1-je óta összesen harminchat tagja volt.

Az Országgyűlés 1989 őszén az Ab első öt tagjának jelölésére egy 11 tagú jelölőbizottságot állított fel, amelybe az MSZP négy, további öt párt (a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt és az SZDSZ) egy-egy, míg a függetlenek két tagot delegáltak. Ez a bizottság tett javaslatot a parlamentnek az öt alkotmánybíró személyére, mégpedig oly módon, hogy az MSZP és az ellenzéki pártok két-két, a függetlenek egy bírót jelöltek. 1989. november 23-án az Országgyűlés megválasztotta Ádám Antalt (308) és Kilényi Gézát (293), a szocialisták két jelöltjét, Sólyom Lászlót (297) és Zlinszky Jánost (298), az ellenzék jelöltjeit, valamint a független jelöltet, Solt Pált (305).

1990. július 2-án az Országgyűlés többpárti konszenzussal öt újabb bírót választott: Herczegh Gézát (289), Lábady Tamást (289), Schmidt Pétert (290), Tersztyánszky Ödönt (294) és Vörös Imrét (289). Pár héttel később lett a testület tagja Szabó András (259), aki az időközben legfelsőbb bírósági elnöknek választott Solt Pál helyét foglalhatta el.

1993. május 31-én tízről kilencre csökkent a létszám, miután Herczegh Gézát a hágai Nemzetközi Bíróság tagjának választották. A törvényhozók bíróválasztás helyett alkotmányt módosítottak: tizenegyre redukálták az Ab létszámát. Eredetileg ugyanis három egymást követő időpontban, három különböző összetételű Országgyűlés öt-öt, összesen tizenöt bírót választott volna meg. Hiába csökkentették azonban tizenötről tizenegyre a tagok számát, az Ab 1997 nyaráig „foghíjas” maradt.

A koalíció és az ellenzék közötti bizalmatlanság 1996 novemberében ért tetőfokára, amikor a parlament az ellenzék által jelölt személyt, Bruhács János nemzetközi jogászt nem választotta meg (a szükséges 258 szavazat helyett 202-őt kapott). A két aspiráns közül csak az MSZP jelöltje, Holló András szerezte meg a szükséges szavazatmennyiséget (269).

Először 1997 júniusában érte el a testület az alkotmányban rögzített létszámát, amikor is a parlament konszenzussal megválasztotta Bagi Istvánt (284) és Németh Jánost (304) az Ab tagjának. 1998-ban is nagy mozgás volt: február 19-én Szabó András, március 7-én pedig Zlinszky János töltötte be 70. életévét, így távozniuk kellett a testületből. A helyükre márciusban az ellenzék jelöltje, Erdei Árpád (265) és az MSZP által támogatott Kiss László (275) került. 1998 novemberében három „alapító atya” kilencéves mandátuma is lejárt: Ádám Antalé, Kilényi Gézáé és Sólyom Lászlóé. Decemberben a megüresedett alkotmánybírói székekbe az MSZP jelöltje, Czúcz Ottó (344), a Fidesz és az MDF támogatottja, Strausz János (327), valamint a konszenzussal jelölt Harmathy Attila (344) ülhetett.

1999 nyarán újabb három bíró távozott megbízatása lejártával: Lábady Tamás, Tersztyánszky Ödön és Vörös Imre. A parlament gyorsan pótolta őket az MSZP által jelölt Bihari Mihállyal (261), a Fidesz, az MDF és az FKGP közös jelöltjével, Tersztyánszkyné Vasadi Évával (287) és a konszenzusos jelölttel, Kukorelli Istvánnal (307).

2003. július 31-én Németh János megbízatása járt le, mert betöltötte a 70. életévét. 2004. április 30-án Czúcz Ottó mondott le mandátumáról, mivel a luxemburgi Elsőfokú Bíróság bírói posztjára jelölték. 2004. december 23-án pedig Strausz János lett hetvenéves.

Csaknem egy éven keresztül, 2005 őszéig mindössze nyolc taggal „üzemelt” az Ab. 2005. szeptember 26-án választották meg a koalíció jelöltjét, Bragyova Andrást (355) és az ellenzék által jelölt Kovács Pétert (359), akik ma is tagjai a testületnek. November 14-én Balogh Elemér (333) és az újraválasztott Holló András (323) lett a testület tagja.

Tersztyánszkyné Vasadi Éva mandátumának lejárta miatt 2006. február 24-től Paczolay Pétert (354) választották meg alkotmánybírónak. 2006 júniusában Bagi István megbízatása ért véget.

2007. február 19-én Kiss Lászlót (327) újraválasztották, míg Trócsányi László (339) első alkotmánybírói mandátumát kezdhette meg. A 2007. március 9-én távozott Erdei Árpádot Lévay Miklós (321), az április 20-án leköszönt Harmathy Attilát pedig Lenkovics Barnabás (314) követte.

Három év után, 2010 nyarán választott ismét alkotmánybírót az Országgyűlés: július 22-től a kétévi kihagyás után újrajelölt Bihari Mihály (271) és Stumpf István (265) lett az Ab tagja. 2011 nyarán egyszerre öten lettek a testület tagjai: Balsai István (265), Dienes-Oehm Egon (268), Pokol Béla (298), Szalay Péter (263) és Szívós Mária (263).

2013. február 25-től Salamon László (263), április 3-tól Juhász Imre (286) lett alkotmánybíró.