Elfogadta csütörtökön az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, 214 kormánypárti igen és 42 nem szavazattal elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
A törvény értelmében létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő integrációs szervezet.
Utóbbi közös intézményvédelmi szervezetként működik (magába integrálja a korábban működő intézményvédelmi alapokat), prudenciális szabályzatokat bocsát ki, szavatoló tőkét szolgáltat az integráció tagjainak, illetve vizsgálhatja a megfelelő tőkeellátottságot az egyes takarékszövetkezeteknél. Amennyiben a minimális tőkeellátottság nincs meg, akkor átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést. A szervezet tagjai a szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.
A törvény hatályba lépésének napján létrejövő, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete jogi személy, székhelye Budapest. Induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott egymilliárd forint, valamint a megszűnő az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (REPIVA), a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA), valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) vagyona.
A törvény – néhány technikai jellegő rendelkezéstől eltekintve – a kihirdetése utáni napon lép hatályba. Az ezt követő 30 napon belül a szervezet által felkért két független könyvvizsgáló értékeli az MFB által a szervezetben, illetve a Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezek ellenértékét egy piaci befektető számára. Az MFB a két független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben a szervezet számára rendelkezésére bocsátott vagyont, a törvény hatályba lépését követő 150 napon belül.
Az integrációs szervezet tagja az MFB kivételével évente tagdíjat fizet a szervezetnek, a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1 százalékát. A díj negyedévente fizetendő.
Annak érdekében, hogy a szervezet intézményvédelmi feladatainak eleget tudjon tenni, a törvény garantálja a szervezet eszközeinek évi átlagos értékét, amely nem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének három százalékánál.
A szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók, azokat a Takarékbank Zrt. kezeli. Vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó, helyi adó, tranzakciós és egyéb illeték fizetésére nem köteles. Saját tőkéje nem osztható fel.
A szövetkezeti hitelintézeti működés alapja lesz a kötelező tagság elve. A törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. és az MFB az integrációs szervezet tagjává válik. A kötelező tagság elve szerint a szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának, fenntartásának feltétele, hogy csatlakozzon az integrációs szervezethez.
A törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézeteknek a kötelező tagság elve szerint tagságukat fenn kell tartaniuk az integrációs szervezetben. A szövetkezeti hitelintézetnek kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy a Takarékbank Zrt. “C” sorozatú elsőbbségi részvényét átveszi, a bank közgyűlése által meghatározott adminisztratív feltételek szerint.
Az integrációs szervezet első igazgatóságát a törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül létre kell hozni. Átmeneti jelleggel az első igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg. Az első igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a közgyűlés vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem nevez ki.
A szervezet első alapszabályát az igazgatóság fogadja el a törvényben rögzítettek szerint, és az addig marad érvényben, amíg a közgyűlés azt hatályban hagyja. A közgyűlése a tagok összességéből áll, legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az igazgatóság hívja össze. A közgyűlésen minden tag az integrációs szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal.
A Takarékbank Zrt. új alapszabályát az integrációs szervezet határozza meg, és a közgyűlés fogadja el. A törvény lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy a bank részvényesén, illetőleg a szövetkezeti hitelintézeten kívüli harmadik személy részvényszerzését korlátozzák. Az alapszabály megállapításához és módosításához, az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához – a Gt. általános rendelkezéseivel ellentétben – már a szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata is elegendő.
