A fogyasztóval szemben folytatott megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen és ekként tiltott, anélkül, hogy bizonyítani lenne szükséges, hogy e gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel is – szögezi le ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A C-435/11. sz. ügyben hozott ítélet - CHS Tour Services GmbH kontra Team4 Travel GmbH
A Team4 Travel innsbrucki (Ausztria) székhelyű utazási iroda, amely főként ausztriai téli szünidős programokat és sítanfolyamokat értékesít brit diákcsoportok számára, a 2012. évi téli szezonra vonatkozó angol nyelvű katalógusában azt tüntette fel, hogy némelyik szálloda bizonyos időpontokban kizárólag rajtuk keresztül foglalható. Az érintett szállodák szerződés útján valóban garantálták a Team4 Travel számára ezt a kizárólagosságot.
Mindazonáltal az érintett szállodák nem tartották tiszteletben ezt a kizárólagosságot, és bizonyos számú férőhelyet biztosítottak ugyanezen időpontokra az ugyancsak innsbrucki székhelyű CHS Tour Services versenytárs utazási iroda számára, ám e tényről a Team4 Travelnek katalógusai szétküldésének idején nem volt tudomása.
A CHS, mivel úgy vélte, hogy a Team4 Travel katalógusaiban foglalt, kizárólagosságra vonatkozó állítás sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, kérte az osztrák bíróság előtt annak megtiltását, hogy a Team4 Travel ilyen információt tüntessen fel. Az első- és másodfokon eljáró bíróságok e kérelmet elutasították, mivel úgy ítélték meg, hogy nem valósult meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. A Team4 ugyanis, tekintettel a kizárólagosság biztosítására, amelyben az érintett szállodákkal megállapodott, eleget tett a szakmai gondosság követelményének. A CHS ekkor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) előtt.
A legfelsőbb bíróság megjegyzi, hogy a Team4 Travel katalógusaiban szereplő, kizárólagosságra vonatkozó információ objektíve nem helytálló. Ezen információ, mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv [1] által e tekintetben kifejezetten meghatározott valamennyi kritériumot teljesíti, az átlagfogyasztó szempontjából megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Mindazonáltal, tekintettel az irányelv általános rendszerére, a nemzeti bíróság részéről felmerül a kérdés, hogy valamely gyakorlat megtévesztő, ekként tisztességtelen és tiltott gyakorlatnak való minősítését megelőzően e kritériumokon túlmenően szükség van-e annak vizsgálatára is, hogy e gyakorlat ellentétes-e a szakmai gondosság követelményeivel, ami viszont a jelen ügyben nem valósul meg, mivel a Team4 Travel megtett mindent annak érdekében, hogy biztosítsa a kizárólagosságot, amelyre katalógusaiban hivatkozik. Az Oberster Gerichtshof ekkor a Bírósághoz fordult, és a hivatkozott irányelv értelmezését kérte.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság akként válaszol, hogy abban az esetben, ha valamely kereskedelmi gyakorlat teljesíti az irányelv azon rendelkezésében [2] meghatározott valamennyi kritériumot, amely kifejezetten a fogyasztókkal szemben folytatott megtévesztő gyakorlatokra vonatkozik, akkor ahhoz, hogy e gyakorlatot érvényesen lehessen tisztességtelennek, és következésképpen tiltottnak nyilvánítani, nem szükséges vizsgálni, hogy e gyakorlat ugyanezen irányelv értelmében ellentétes-e a szakmai gondosság követelményeivel is.
Az irányelv vonatkozó rendelkezésének értelmében ugyanis a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő jellege kizárólag attól a körülménytől függ, hogy valótlan, mivel hamis információt tartalmaz, vagy, általánosságban, félrevezetheti az átlagfogyasztót például valamely termék vagy szolgáltatás természete vagy lényeges tulajdonságai tekintetében, ezáltal arra késztetheti e fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Ekként a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot alkotó elemeket alapvetően az átlagfogyasztó mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címzettje szemszögéből kell vizsgálni.
Amennyiben e sajátosságok együttesen fennállnak, úgy a gyakorlatot megtévesztőnek, ekként tisztességtelennek és tiltottnak kell minősíteni, anélkül, hogy szükséges lenne azon ‒ ugyanezen irányelvnek egy másik, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meghatározását nyújtó rendelkezésében [3] foglalt és a vállalkozó érdekkörébe tartozó ‒ feltétel vizsgálata, hogy a gyakorlat ellentétes-e a szakmai gondosság követelményeivel.
Ekként az irányelv megtévesztő kereskedelmi gyakorlat esetén a fogyasztóvédelem magas szintjét biztosítja. Az ilyen kereskedelmi gyakorlat – az agresszív kereskedelmi gyakorlattal együtt – a legszélesebb körben elterjedt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető.
[1] A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 149., 22. o.).
[2] A fent hivatkozott irányelv 6. cikkének (1) bekezdése.
[3] A fent hivatkozott irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja.
