Bírságolás fénykép nélkül? - Ombudsman: Hiányos és bizonytalan a közúti közlekedési törvény szabályozása

2013.09.23. Jogi Fórum / AJBH

A jogállamiság elve és tisztességes eljárás azt követeli meg, hogy objektív felelősség keretében csak megfelelő bizonyítékok alapján lehessen megbírságolni a gépjármű üzembentartóját. Az ombudsman vizsgálata nyomán a belügyminisztertől kérte a közúti közlekedési törvény módosításának olyan kezdeményezését, amely az eljárás alá vont üzembentartó számára egyértelműen biztosítja a szükséges eljárási garanciákat.

Sajtóhírekből értesült arról a biztos, hogy a rendőrségnek három közlekedési szabályszegés – a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, illetve a korlátozott övezetre vonatkozó szabályok megszegése – esetén fényképes bizonyíték nélkül is lehetősége van a gépjármű üzembentartójának megbüntetetésére. A közúti közlekedésről szóló törvény 2012 áprilisa óta valóban arról rendelkezik, hogy ha az ellenőrzés során a szabályszegő személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést felvételen nem is rögzítették, akkor bírságot automatikusan a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben kell kiszabni.

Szabó Máté ombudsman a módosítás indokairól magyarázatot kért a belügyminisztertől, aki a szabályok alkotmányossága mellett azzal érvelt, hogy a kiemelt három szabályszegés esetében nem szükségszerű előfeltétel a dokumentálás. A hivatalos értesítést átvételét követően az üzembentartónak lehetősége van vitatni a közigazgatási bírság kiszabását, vagy annak megfizetését is mellőzheti anélkül, hogy végrehajtási eljárás indulna. A miniszter kiemelte, hogy ezekben az esetekben közigazgatási hatósági eljárás indul, amelynek keretében valamennyi garanciális rendelkezés érvényesül.

Az alapjogi biztos jelentésében azonban arra jutott, hogy a törvénymódosítás nyomán alkalmazott eljárás a jogbiztonság követelménye és az érintettek tisztességes eljáráshoz való joga szempontjából több visszás elemet is tartalmaz. Önmagában sérti a jogbiztonság követelményét, hogy a törvényalkotó nem jelölte meg világosan azt, hogy a törvény mely rendelkezései „egyébként irányadóak" az eljárás továbbfolytatásakor. Ezt azért kellett volna jelölni a szövegben, mert az az objektív felelősségre, közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályok összetettek, az eljárási garanciák érvényesülése pedig nem lehet egyedi hatósági jogértelmezés függvénye. Az ombudsman szerint mind közigazgatási hatósági eljárásban, mind pedig szabálysértési eljárásban a jogállamiság garanciája, hogy a hatóság a jogsértés tényét hitelt érdemlően bizonyítsa. Mivel nem feltétlenül az eljárás alá vont üzembentartó követette el a szabályszegést, így esetében az érdemi védekezési lehetőséget az eljárás során hozzáférhető fényképes dokumentáció segíti elő.

A teljes jelentés elolvasható itt

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN
AJBH
SZABÓ MÁTÉ