A szeptember közepén elfogadott fémkereskedelmi törvény végrehajtási rendeletének tervezete szerint bizonyos felismerhető fémek csak engedéllyel vásárolhatók, illetve csökkenteni lehet a fémkereskedők által fizetett tevékenységi biztosíték összegét, amennyiben a kereskedő korábbi tevékenysége során nem kapott bírságot.

A kormány honlapján pénteken megjelent rendelettervezet megfogalmazza: felismerésre alkalmas minden olyan fémanyag, amelynek az eredeti funkciója felismerhető. A tervezet melléklete 28 ilyen anyagot sorol fel, de ezek közül csak 13 kereskedelméhez kell külön engedély. Ilyen például a csatornafedél, az építőállvány és -zsalu, a kábel, a szobor a gépjármű-alkatrész és a bálázott, préselt fémhulladék.

Felismerésre alkalmas, de nem engedélyköteles fémhulladék például a kerékpár, a gépjármű bontási hulladéka, a kerítéselem és a konténer.

Az engedélyköteles anyagokat fajtánként, egymástól elkülönítetten kell tárolni.

A kormány a tervezetben fémkereskedelmi hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszervét jelöli ki. Ez adja ki a fémkereskedelmi engedélyt, amelyet helyszíni szemle előz meg, és az állapítja meg a biztosíték összegét.

A kereskedő által fizetendő biztosíték telephelyenként 5 millió forint, de több telephely esetén is legfeljebb 25 millió forint lehet. A határon átnyúló kereskedelemben 10 millió forint a biztosíték.

Az a kereskedő, aki már két éve tevékenykedik, és ez idő alatt nem kapott bírságot, kérheti a biztosíték 25 százalékos csökkentését. Annak a két éve működő és nem bírságolt kereskedőnek, akinek a havi bruttó bevétele nem éri el a 10 millió forintot, 30 százalékkal, akinek pedig a havi bevétele 10 és 25 millió forint közé esik, 40 százalékkal csökkenthető a biztosítéka.

A biztosíték készpénz és bankgarancia is lehet.

A kereskedőnek magának kell gondoskodnia az ellenőrzéshez szükséges, hitelesített mérőeszközökről és a mintavételhez szükséges eszközökről.

A fémkereskedelmi törvény előírása szerint a fémkereskedő az engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként külön nyilvántartást vezet, amelyet naponta és havonta összesít. A rendelettervezet arra kötelezi a kereskedőt, hogy a napi jelentést másnap, a havit pedig a következő hónap huszadikáig küldje meg – elektronikus formában – a NAV-nak.

A fémkereskedő magánszemélytől – ügyletenként – legfeljebb 500 ezer, mástól pedig 1,2 millió forintért vásárolhat készpénzért hulladékot.

Kapcsolódó cikk:

Szigorodnak a fémkereskedelem szabályai – Szabálysértés esetén ötmillió forintos bírság is kiszabható