A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát, amely szerint 2014-től kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az első lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót.
A kabinet szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014 a “finomhangolás” időszaka; ennek megfelelően sokkal inkább a hosszú távú és stabil intézkedések irányába fordul az adópolitika.
Az egyik legfontosabb változás, hogy azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint 2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.
A vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát.
Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.
Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne.
A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege – 2014. január 1-jétől – havonta 6810 forint lenne – olvasható a javaslatban.
Az előterjesztésben nem szerepel áfacsökkentésre, illetve a luxustermékek többletadóztatására vonatkozó javaslat.
A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.
Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.
Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.
A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme.
Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének.
2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.
Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag. Mindemellett mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.
Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.
Adószakértők: az adórendszer érdemi átalakításának végét jelzik az adótörvények
Adószakértők szerint az adórendszer érdemi átalakításának végét jelzik a jövő évi adótörvények az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat alapján.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője úgy fogalmazott: egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.
A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így – ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak – kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz – fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.
Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett a vállalkozók továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt – alacsony adókulcs – már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.
Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív “meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre – fejtette ki.
Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.
Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.
Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke elmondta: a beterjesztett jövő évi adótörvény módosítások nem tartalmaznak olyan változást, amely akár a lakosság, akár a vállalkozások életét jelentős mértékben befolyásolná.
Kivétel ez alól, hogy a családi adókedvezmény kiegészül a családi járulékkedvezménnyel, ez azokat érinti kedvezően, akik az alacsonyabb jövedelmük miatt eddig nem tudták kihasználni ezt a kedvezményt. Példaként említette, hogy egy átlagkeresetű, háromgyermekes család, 457 ezer forint összjövedelemmel a jelenlegi szabályok alapján 73 ezer forint kedvezményt tudott érvényesíteni, jövőre ez további 26 ezer forinttal nő.
A szakértő kiemelte: elmarad viszont a mezőgazdasági szektor által várt áfacsökkentés a hús, illetve az élelmiszerek esetében, és nem lesz luxusadó sem.
Hozzátette: a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre, továbbá megjelent új adónemként egy egyszeri, 19 százalékos hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük.
