Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés honlapján olvasható, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett törvényjavaslat szövege szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat.

A tervezet rendelkezik arról is, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben a nem hitéleti állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az arány elérje az állami intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5 százalékát. A nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Ezen állami támogatás 85 százalékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola kapja.

Emellett az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet kiemelt egyetemként ismeri el, és biztosítja, hogy az egyház felsőoktatási intézményeiben támogatott, állami ösztöndíjas képzésben tanulók az állami intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesülnek. Továbbá azt is garantálja az állam, hogy az egyházi egyetem vagy főiskola által fenntartott kollégiumok, diákotthonok működéséhez az állami intézményekkel azonos támogatást nyújt.

A javaslat szerint az állam biztosítja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlhatóságát az egyháznak vagy egy külön állami célnak. Ha ez az összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában biztosítja.

A benyújtott tervezet rendelkezik továbbá arról, hogy az éves járadék összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell. Az állam emellett a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti, ennek induló összege 2011-ben 5363,2 millió forint, amit az ingatlanjáradékkal együtt kell a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának kifizetni.

A Pápai Magyar Egyházi Intézet papképzés céljára ingyenesen megkapja a római Falconieri-palotában általuk bérelt helyiségeket, és az állam elismeri az intézetnek a házban lévő két lakás tulajdonjogára szóló elvi igényét.

További rendelkezés, hogy az állam ugyanakkora részt vállal a vallási kulturális örökség egyházi tulajdonban lévő műemlékeinek és művészi alkotásainak felújításában az állami tulajdonban lévőkhöz képest.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius október 21-én Budapesten írta alá a vatikáni szerződés módosítását, amelyet a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával hirdetnek ki, és amely a kihirdetést követő napon lép hatályba. Semjén Zsolt az aláíráskor a módosítást azzal indokolta, hogy a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott, példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerdán azt követelte, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a vatikáni szerződés októberben aláírt módosításának szövegét. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a kormány “titkos körülmények között” módosította szerződést, és elfogadhatatlannak tartják, hogy annak tartalmát nem ismeri az ország. Erős a gyanú, hogy “itt a vatikáni mutyi”, és a DK nem szeretné, ha a “vatileaks-iratokból” derülne ki, hogy mit művelt a kormány – mondta.

Semjén Zsolt akkor erre úgy reagált, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalja az aláírt szövegét, és ha jóváhagyja, azt benyújtják a parlamentnek.

A magyar-vatikáni szerződést 1997-ben írták alá.