Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.

A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány által október 18-án beterjesztett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Az ellenzéki oldalon az MSZP, az LMP, valamint a DK-hoz és a PM-hez tartozó független képviselők utasították el a kabinet változtatásait, míg a Jobbik képviselői tartózkodtak, a független Ángyán Józsefhez hasonlóan.

A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.

Az Országgyűlés egy zárószavazás előtti módosítással lehetővé tette, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatósági árassá tegye az elektronikus pénztárgépek és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adótörvények parlamenti általános vitájában azt mondta, 2014 lesz az első olyan év, amikor nem lesz adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények. Szerinte a jövő év a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz. Tájékoztatása alapján a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akiknél így akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.

Jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Új elemekkel bővült az illetékmentes vagyonszerzések köre, és egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést is. Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés.

Változást jelent az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.

A költségvetési bizottság egy korábbi módosító indítványában az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorításának igényével indokolta az élő- és a félsertés áfájának csökkentését, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: “valamelyest talán az ár is csökkenhet”, de most nem a fogyasztói árakat érintő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről.

A képviselők – szintén a szakbizottság javaslatára – határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.

A vállalkozásoknak a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót kell fizetniük, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra lesznek jogosultak.

Szintén megszavazták a közművezetékadó-kedvezmény bővítését, így a hírközlési vezetékek után 200 kilométerig nem kell adót fizetni, 350 kilométerig 70 százalékos, 500 kilométerig pedig 25 százalékos kedvezmény vehető igénybe.

Elfogadták azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A parlament egyszerűsített adózást tett lehetővé a külföldi előadóművészeknek, például zenészeknek, színészeknek, táncművészeknek és cirkuszi előadóknak. Ha ezt választják, a teljes bevételük 70 százaléka után kötelesek megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a fennmaradó 30 százalék pedig a tevékenységükkel összefüggő költségek fedezetét biztosítja. Bevételük évi kétszázezer forintig adómentes.

Döntöttek a tervezett Nemzet Művésze-díj, valamint a vele járó életjáradék adómentességéről is, továbbá kiegészítették a látvány-csapatsportoknak nyújtható támogatások jogcímeit, így az adózók az amatőr sportszervezetek versenyeztetési költségeire is adhatnak majd támogatást az országos sportági szakszövetségeknek.

Jóváhagyták azt a módosító javaslatot is, amely alapján január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány zárószavazás előtt benyújtott módosításait is. Így regisztrációs eljáráshoz kötik a szárított, illetve fermentált dohány exportját, importját, valamint azok birtoklását, a cigaretták töltésére szolgáló nagy kapacitású eszközöket pedig csak adóraktáraknak lehet majd értékesíteni.

Varga: az elmúlt időszak leggyakorlatiasabb adótörvénye

Varga Mihály az elmúlt időszak leggyakorlatiasabb adótörvényének nevezte a hétfői parlamenti zárószavazásra került normaszöveget, a benyújtott módosításokkal az adózók mindennapi problémáira kerestek megoldást. A nemzetgazdasági miniszter erről a Parlamentben, az adómódosításokról történő szavazással egyidejűleg tartott sajtótájékoztatón beszélt.

Hangsúlyozta: arra törekedtek, hogy a szabályosan működő vállalkozások terhei csökkenjenek. Olyan módosításokat fogadtak be, amelyeknek egy részét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen, javaslataikat meghallgatva kezdeményeztek.

A házastársak közötti vagyonszerzés illetékmentes lesz, egyenes ági rokonokkal szemben a házastárs hátrébb sorolása meg fog szűnni az illetéktörvényben. A vagyongyarapodás sincs kizárva – mondta a miniszter.

Befogadták a katás vállalkozók azon igényét is, hogy a magasabb közteher fizetése mellé járjon magasabb társadalombiztosítás és munkanélküli ellátás.

A szőlő-bortermelőknek jó hír lesz, hogy a jövedéki törvény módosítása megengedi a kisebb vendéglátóknak, szállásadóknak, hogy saját szőlőborukat is akár borvacsoraként értékesítsék.

Elfogadták azt is, hogy annak, aki határidő előtt nyújtotta be szja bevallását, majd rájött, hogy elrontotta, ezt ne kelljen önbevallás alapján korrigálnia, hanem csak a legközelebbi adóbevalláskor helyesbítenie. 

Varga Mihály a módosítások közül kiemelte továbbá, hogy jelentősen csökkentik a beruházó kis- és középvállalkozások terheit, a társasági adókedvezmény mértéke 60 százalékra nő, ami a miniszter szerint segíti majd a beruházásokat.

A szakminiszter kérdésekre válaszolva kifejtette: az egykulcsos szja-nak az idei lesz az első teljes éve, a számok világosan jelzik, hogy ez egy jól tervezhető adótípus lesz jövőben. A kormány nem készül arra, hogy felülvizsgálja az egykulcsos adórendszert – jelentette ki.

Varga Mihály úgy vélekedett, hogy a 2010-ben bekövetkezett filozófiai váltás az elmúlt hónapokban nagymértékben hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a foglalkoztatásban és a munkára ösztönzésben az adórendszertől is támogatást kapjanak a munkaadók és munkavállalók.

A miniszter kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy az idei eddigi adatok alapján átlagosan 740 ezer munkavállaló után igényelték a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit, s ez nagymértékben segíteni tudta, hogy a foglalkoztatás ne essen vissza.

Az adókedvezményekkel kieső adóbevételekre vonatkozó kérdésre elmondta: azzal számolnak, hogy 2014-ben a gazdasági növekedés a duplája lesz az ideinek. “Erre jó okunk van, hiszen a harmadik negyedéves adat, az 1,7 százalékos növekedés azt mutatja, hogy az év második felében egy erőteljesebb növekedés lesz, és ez folytatódni fog 2014-ben” – mondta. A növekedés a miniszter szerint többletforrásokat teremt a bevételi oldalon, az infláció tényleges és várható értéke között pedig várhatóan nem lesz akkora mértékű eltérés, mint az idén.

A devizahitelesekről szólva felidézte: a kormány deklarálta, hogy megvárja azt a jogegységi döntést, amely megadja a jogszabályi kereteket a törvényhozás számára, ez kialakítás alatt van. A szakminiszter elmondása szerint már két héttel ezelőtt elkezdte a gazdasági élet szereplőivel a devizahitelek megvitatását, eddig az MKIK-val és a VOSZ-szal találkozott. A másik konzultációsorozat az igazságszolgáltatásban folyik. Ezek lényege az, hogy ha szükséges, a döntések megszülethessenek, de ennek az előfeltétele az, hogy a jogi rendezettség kialakuljon.

Az adóhatósággal kapcsolatos bejelentés kapcsán a szakminiszter kifejtette: nem merültek fel olyan új információk, amelyek miatt újra kellene nyitni a vizsgálatot. Hangsúlyozta: egyébként is folyamatos monitorozás alatt van az össze adóeljárás, több ellenőrzési csatorna van beépítve minden egyes vizsgálatba. Hozzátette, az adóhatóságot bárki megvizsgálhatja, rendelkezésre áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ), megvizsgálhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).

Hozzátette, abban a vizsgálati jelentésben, amit megkapott, fehéren-feketén szerepelt, hogy az illetőt több alkalommal figyelmeztette a felettese arra, hogy adótisztviselőként ne politizáljon; jó lett volna, ha az illető ex adókollega tartotta volna magát NAV belső szabályzatához – mondta.