Személyiségi jogvédelem az új Polgári Törvénykönyvben - Székely László és Lábady Tamás előadásai - Jogi Fórum Szakmai Nap

2013.12. 3. Jogi Fórum / Sereg András

Nem kell megijedni az új kódextől - nyugtatta meg hallgatóságát Székely László ombudsman a Jogi Fórum Személyiségi jogok az új Polgári Törvénykönyvben témában tartott Szakmai Napján. Lábady Tamás volt alkotmánybíró a kártérítési és a felelősségbiztosítási jog változásairól beszélt.

Az idén februárban elfogadott és jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári Tórvnykönyv a polgári jog számos területén hoz újdonságokat. A Jogi Fórum legutóbbi Szakmai Napján Székely László, az alapvető jogok országgyűlési biztosa, az új Ptk. megalkotásáért felelős egykori miniszteri biztos a személyhez fűződő jogokról és a személyiségi jogok védelméről, míg Lábady Tamás volt alkotmánybíró, korábbi ítélőtáblai elnök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a kártérítési és a felelősségbiztosítási jog néhány kardinális kérdéséről beszélt.

Székely László arra biztatta a hallgatóságot, hogy „nem kell megijedni az új Kódextől”, hiszen az dogmatikailag ugyan több újítást is bevezet, és ezért jobban illeszkedik a mai társadalmi és gazdasági viszonyokhoz, mint a régi, ugyanakkor gyakorlatilag átveszi a hatályos joganyag mintegy 70-75 százalékát, így például beemeli a szövegbe a társasági jogot és a családjogi törvényt. Ezen túlmenően néhány új jogintézményt is nevesít – tette hozzá –, amelyek egy része eddig is létezett a bírói gyakorlatban, de helyén való volt őket törvényi szintre emelni. Hosszú évekig még alkalmazni kell a hatályos Ptk.-t is – folytatta –, mert az újnak nincs visszaható hatálya, így például ingatlanokkal vagy örökléssel kapcsolatos jogügyletekben akár évtizedek múlva is szükség lehet a hatályos szabályokra. Azaz jól jár a jogkereső közönség, hiszen – jegyezte meg – „egyet fizet, kettőt kap”.

Az új kódex nem személyhez fűződő, hanem személyiségi jogokról szól, a generálklauzula pedig átvette az 1928-as magánjogi törvényjavaslat szövegét. Így az általános szabály szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja [2:42. § (1) bek.].

A közéleti szereplők személyiségi jogának védelménél az eredeti bizottsági javaslat, amelyet a kormány változtatás nélkül terjesztett be az Országgyűlésnek, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok érvényesülése érdekében – a bírói gyakorlatot is figyelembe véve – szabta meg az alacsonyabb védettségi szint határait. Az eredeti normaszöveg leszögezte: „közéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja”. A parlamenti végszavazás előtt azonban – emlékeztetett az ombudsman – módosítottak a szabályozáson (2:44. §): „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”

Székely László szerint a sajtó-helyreigazítás szabályainak kikerülése „tehermentesítette” a törvényt. Ezek az úgynevezett médiaalkotmányba, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénybe kerültek át. Hozzátette: a hatályba nem lépett Ptk., a 2009. évi CXX. törvény „elképesztő immunitást adott volna a sajtónak”.

A további változásokról szólva az alapvető jogok országgyűlési biztosa elmondta, hogy a lelkiismereti szabadság azért nincs külön nevesítve a személyiségi jogok körében, mert sok évtizede nem akadt egyetlen olyan per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna. Hangsúlyozta: ennek a személyiségi jognak a megsértése a generálklauzulából levezethető.

A kódex ismételten kísérletet tesz a gyűlöletbeszéd szankcionálására. Az új Ptk. 2:54. § (5) bekezdése kimondja: „A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.” A rendszerváltás óta ez már az ötödik szabályozási próbálkozás. Az Alkotmánybíróság előtt ebben a kérdésben fekszik egy indítvány, és Székely László reményét fejezte ki, hogy a testület még március 15-ig, a kódex hatályba lépéséig dönt az ügyben, és nem a már hatályba lépett Ptk.-t „kasztrálja”.

A személyiségi jogi jogsértések szankciói közül új lesz a jogsértéssel elért vagyoni hátrány átengedése, aminek például akkor lehet helye, ha egy bulvárlap jogsértő közléssel növeli bevételeit. Megszűnik a közérdekű bírság, amit alig alkalmaztak a bíróságok, míg a nem vagyoni kártérítés helyébe a sérelemdíj lép. Az új szabályozás a hátrány bizonyítása alól felmenti a felperest, így a sérelemdíj megítéléséhez elegendő a jogsértés tényét bizonyítani. Az okozott hátrány bizonyításának a díj mértékének meghatározásánál lehet jelentősége.

Lábady Tamás a kártérítési felelősségi jog változásairól adott áttekintést. A kódex, amely a Hatodik Könyvben, a kötelmi jog keretében taglalja kárfelelősség szabályait, szakít a kontraktuális és deliktuális kárfelelősségnek a hatályos Ptk.-ban érvényesülő egységes rendszerével; a kimentés és a megtérítés szabályainál elválasztja egymástól a kárfelelősség két fő alakzatát. Az eddigi utaló norma (Ptk. 318. §) helyett a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség önálló kártérítési alakzatot kap (6:142. §): „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”

A hatályos szabályozásnak az volt a kiindulópontja, hogy aki jogellenesen kárt okoz, az felel az okozott kár megtérítéséért. A jogszerűen okozott károk esetén ma nincs kártérítésért való felelősség, ugyanakkor a jogszerűen okozott károknak vannak esetei, amelyek kártalanítási kötelezettséggel járnak. Az új Ptk. szigorúbb felelősség alóli mentesülési szabályt vezet be a szerződésszegés következében alkalmazandó felelősség és a megtérítendő kár mértékét tekintve, mint ami – a kártérítési vétkességi felelősség formájában – ma érvényes. Az új mérce a kimentést csak akkor engedi meg, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor (6:142. §). A kontraktuális kárfelelősségi rendszerben a felelősség jogalapja a vétkességtől független, de nem kimenthetetlen helytállás (6:142. §), míg a kártérítés mértékét az előre kalkulálható mértékű kockázatra korlátozott felelősség határozza meg az úgynevezett tapadó károk esetében (6:143. §).

A deliktuális károkozás körében a kódex rögzíti, hogy minden károkozás jogellenes (6:520. §), azaz a károkozás ténye önmagában megalapozza annak jogellenességét, aminek külön bizonyítására nincs szükség. Lábady Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kódex szakít a gazdálkodó szervezet fogalmával, és helyette mindenütt vállalkozásról beszél.

Fotó: Fóris Gábor



  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
ÚJ PTK
LÁBADY TAMÁS
SZÉKELY LÁSZLÓ
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK