Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Megszűnhet a közös vagyon, ha a házastárs eladósodik - Új szabályokat hoz a házassági vagyonjogba az új Polgári Törvénykönyv

2014.02. 5. Jogi Fórum / Szecskay Ügyvédi Iroda

Egy jól sikerült vállalkozás profitja, egy befektetés magas hozama vagy a házasságba bevitt ingatlan bérleti díja mind házastársi közös vagyonnak minősülhet – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. A márciusban hatályba lépő Ptk. új szabályai szerint a vagyonközösség a házasság időtartama alatt is megszüntethető, ha az egyik fél túlzottan eladósodik. A változások több mint 450 ezer olyan céget érinthetnek, amelynek magánszemély a tulajdonosa. A közös vagyon feletti pereskedés, jogvita továbbra is elkerülhető egy körültekintően megkötött házassági szerződéssel: az ügyvédi iroda felsorolja, milyen új típusait vezeti be az új Ptk.

A változások sokakat érintenek: a KSH adatai szerint 2012-ben 21 ezer házaspár vált el (a megelőző tíz évben ez a szám 23-25 ezer volt). Ez 61 százaléka az év során megkötött házasságok számának. Szintén beszédes adat a Bisnode üzleti információszolgáltató 2014. január végi mérése, amely szerint több mint 458 ezer olyan vállalkozás működik Magyarországon, amelynek tulajdonosa magánszemély – ezek jelentős részénél van esély arra, hogy felmerüljenek házastársi vagyonjogi kérdések.

A márciusban hatályba lépő Ptk. megőrizte azt az ismert korábbi főszabályt, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek. Ez a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Emellett azonban megmarad egy kevésbé ismert rendelkezés is, amely szerint szintén közös vagyonnak számít a különvagyon haszna (kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után).

„Mindez akkor jelent először gondot, amikor például a házasság megkötése előtt indult, sikeres vállalkozás profitja vagy megnövekedett értéke felett rendelkeznek” – mondja Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere. „Közösnek számít a bankbetét vagy értékpapír-befektetés haszna, kamata vagy hozadéka is.”

Bizonyítani kell, hogy nem közös vagyon

A Ptk. szerint a bíróságnak azt kell vélelmeznie, hogy a házastársak vagyona közös. Erre példa: ha az örökölt (és ezért különvagyonnak számító) házat a bérbeadásból származó bevételből újítják fel, a bérleti díj közös vagyonnak minősül. Ha a felújítás különvagyonból történt, azt külön kell bizonyítani, mert a vélelem a közös vagyon mellett szól.

Azt is bizonyítani kell, hogy a házastárs hozzájárulása nem szükséges egy ügylethez, mert az különvagyon és nem közös. Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. E felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

A házasság alatt is megszűnhet a vagyonközösség

Indokolt esetben a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt is megszüntetheti a vagyonközösséget, ha bármelyik házastárs kéri. Ilyen eset lehet, amikor az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely veszélyezteti a megosztást kérő házastárs részesedését.

A házasság alatti vagyonközösség megszüntethető akkor is, ha végrehajtási vagy felszámolási eljárás indult azzal az egyéni céggel, szövetkezettel vagy például bt-vel szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, és ez a megszüntetést kérő házastárs részesedését veszélyezteti. Amint megszűnik ez a sajnos mind gyakrabban előforduló helyzet, az új Ptk. szerint a bíróság közös kérelemre visszaállíthatja a vagyonközösséget.

Jobban járnak egy szerződéssel

"Az új rendelkezésekből sem lehet más tanulságot levonni, mint korábban: sok bonyodalomnak, hosszú és költséges jogvitának lehet elejét venni egy átgondolt házassági vagyonjogi szerződéssel” – mondja Szecskay András. Ebben a házastársak meghatározhatják azt a vagyonjogi rendszert, amely életközösségük alatt működni fog. Az ügyvéd szerint ez a házasságkötés első próbája is, és ha a házasulandók megértik, hogy erre szükség van, akkor házasságuk is kevésbé lesz törékeny – legalábbis vagyonjogi szempontból. További jótékony hatása lesz azon társas vállalkozásokra is, ahol a házastársnak vagyoni részesedése van. A szerződések az új szabályok szerint két típusra bonthatók:

1. Közszerzeményi rendszer

A házasság fennállása alatt a házastársak vagyona elkülönül. Az életközösség megszűnése után azonban bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a hozamnak, értéktöbbletnek a megosztását, amelyet közösen szereztek.

2. Vagyon-elkülönítési rendszer

Markánsabb elhatárolódást jelent: a szerződésben a házastársi vagyonközösséget vagy teljesen vagy a meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.

A házassági vagyonjogi szerződés személyesen köthető, érvényességéhez közokiratba foglalás vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha az országos nyilvántartásba bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ÚJ PTK
HÁZASSÁGI VAGYONJOG