Szilárd jogi keret szükséges a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséhez – emelte ki az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott szakvéleményében.

Az EKB az MNB-ről szóló törvény javasolt módosításáról, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokról szóló törvényjavaslatról készített véleményt.

Kiemelte, hogy az MNB-ről szóló jogszabály gyakori módosítása az intézmény működésének instabilitását eredményezi.

Az EKB véleménye szerint a jogalkotónak az MNB működésének stabilitása érdekében meg kellene ragadnia a tervezett törvénymódosítások révén adódó lehetőséget egyebek között arra, hogy további garanciákkal biztosítsa a monetáris finanszírozás tilalmát az MNB-ről szóló törvényben.

Továbbá a jogszabályba kellene illeszteni olyan elemeket, amelyek rendelkeznek a monetáris tanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos további fékekről és egyensúlyokról, a testület zavartalan és folyamatos működéséről az elnök hivatalvesztése esetén, és amelyek megváltoztatják az elnök és az alelnökök által tett eskü szövegét – áll az EKB szakvéleményében.

Az EKB szerint a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokról szóló törvényjavaslat 3. szakasza “gyakorlatilag az MNB elnökének, alelnökeinek és a monetáris tanács tagjainak átmeneti felmentését teszi lehetővé” a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) alapokmányának vonatkozó cikkében foglaltaktól eltérő okok alapján. Ezzel kapcsolatban az EKB kiemelte, hogy a nemzeti központi bankok elnökeinek és döntéshozó testületeinek más, a KBER-el összefüggő feladatok ellátásában résztvevő tagjai kizárólag a KBER alapokmányában részletezett okoknál fogva menthetők fel.

A dokumentum alapján az MNB-ről szóló törvény módosítását azért látta szükségesnek a javaslat kidolgozója, mert úgy vélte, a jogszabályba be kell építeni az MNB felügyeleti feladatai gyakorlása során nyert tapasztalatokat, rugalmassá kell tenni a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéshozatali eljárását és eredményesebbé kell tenni az MNB felügyeleti bevételeinek beszedését.

A bizalmi vagyonkezelésről szóló törvényjavaslat azért került véleményezésre az EKB elé, mert a tervezet értelmében pénzügyi felügyeleti hatóságként az MNB adja ki az ilyen tevékenységet végző jogalanyok engedélyét, és tartja nyilván őket.

A vagyonnyilatkozat-tételi szabályokról szóló törvényjavaslat azért került az EKB elé, mert az bizonyos esetekben szankciókat határoz meg az MNB elnökével, alelnökeivel, a monetáris tanács egyéb tagjaival valamint a felügyelőbizottság tagjaival szemben – áll a dokumentumban.