Megkezdődött a visszaszámlálás: száz nap múlva nyitnak a 2014-es európai választások szavazóhelyiségei. Ezzel a világ második legnagyobb demokratikus választása veszi kezdetét: 400 millióan szavazhatnak az új Európai Parlament összetételéről. A munkáját júliusban elkezdő 751 európai képviselő határozza meg az európai szakpolitikák irányvonalát a következő öt évben, és ők választják meg az Európai Unió végrehajtó hatalma, az Európai Bizottság elnökét is. Az európai választásokon nyolcmillió magyar szavazó dönthet arról, ki legyen a 2014-2019 közötti európai parlamenti ciklus 21 tagú magyar küldöttségének a tagja.

Miért más ez a választás?

2009 óta az Európai Parlament szava nagyobb súllyal esik latba az európai döntéshozási folyamatban, növekvő szerepe pedig a gazdasági válság uniós kezelésében is megmutatkozott. A képviselők többek között a költségvetési fegyelem, a bajba jutott bankok bezárása és a bankárok jutalma területén alkottak jogszabályokat. A májusi európai választások révén a választópolgárok támogathatják vagy megváltoztathatják azt az irányt, amelyet Európa a gazdasági válság megoldása és még számos egyéb feladat során követni fog.

Az Európai Parlament összetétele most első ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot, az EU jogszabály-kezdeményező és végrehajtás-ellenőrző szervét. Az új szabályok értelmében az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következő elnökének személyére. Az Európai Parlament abszolút többséggel, azaz a 751 képviselő legalább felének (376 fő) szavazatával választja meg a Bizottság elnökét. Az európai politikai pártok már az európai választások előtt megnevezik jelöltjüket erre a vezető pozícióra. Most tehát a választópolgároktól is függ, hogy ki lesz a Bizottság következő elnöke.

A választásokon legeredményesebb politikai többség alakíthatja a következő öt évben az Unió szakpolitikáit az egységes piactól kezdve az állampolgári jogokig. A Parlament, amely az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, mára a döntéshozatali folyamat szerves részévé vált, szava a tagállamokéval egyenlő súllyal esik latba szinte a legtöbb uniós területen. Tehát a szavazópolgárok minden eddiginél nagyobb hatással lehetnek az Unió irányvonalára.

Képviselőcsoportok

A Parlamentben jelenleg hét képviselőcsoport működik, amelyben több mint 160 nemzeti párt képviselője dolgozik.

A Parlament szabályzata szerint a képviselőcsoportot azonos politikai nézeteket valló képviselők legalább 25 fős csoportja hozhat létre, ahol a tagok legalább a tagállamok negyedét, azaz minimum hét országot képviselnek. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők a függetlenek között foglalnak helyet.

Választási törvény

Ugyan a választások lebonyolításának vannak közös uniós szabályai, mégis nagyrészt a nemzeti szokások és törvények alapján zajlanak. Minden tagállam maga dönt például arról, hogy nyitott vagy zárt listás rendszert alkalmaz-e, illetve megállapít-e bejutási küszöböt (amely azonban nem lehet magasabb öt százaléknál). Vannak általános kizáró szabályok, de az egyes országok további összeférhetetlenségi kritériumokat is megállapíthatnak. Az Unió országaiban 18 éves kortól lehet szavazni, kivétel ez alól Ausztria, ahol 16 év a korhatár. Országonként eltérő, de leggyakrabban 18 év a jelöltekre vonatkozó alsó korhatár.

A választásokon való részvétel Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező.

Folyamatban lévő munka az Európai Parlamentben

Bár a Parlament figyelmének nagy részét a közelgő választás köti le, a jelenlegi ciklus munkája még korántsem zárult le, és a következő hónapok során számos politikai és jogalkotási döntés vár a képviselőkre. A Parlament napirendjén többek között az alábbi törvényalkotási feladatok szerepelnek: a bajba jutott bankok egységes szanálási mechanizmusa, bankunió, hitelgaranciák, távközlési csomag, élelmiszer- és állategészségügyi vizsgálatok, munkavállalók kiküldetése, adatvédelem, termékbiztonság, kikötői szolgáltatások, vasúti közlekedési csomag és az egységes európai égbolt csomag. A Parlamentnek szavaznia kell többek között a pénzpiaci manipulációk bűnügyi szankcionálásáról és az autók széndioxid-kibocsátásáról szóló jogszabályok végső szövegéről, a pénzügyi eszközök piacáról illetve a dohánytermékekről szóló irányelvről. A Parlamentben az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF alkotta trojkával és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynökségével kapcsolatban is vita várható.