A malomüzem általános teljesítményét javító, régi malmok bezárásával és egy új malom kapacitásbővítés nélkül történő létrehozásával járó beruházási művelet részesülhet uniós vidékfejlesztési támogatásban – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróságnak a C-135/13. sz. Szatmári Malom ügyben hozott ítélete

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló uniós rendelet értelmében a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása céljából támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, azaz olyan beruházásokra, amelyek javítják az üzem összteljesítményét. A támogatás szintén nyújtható a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése címén, amennyiben az elvégzett beruházás javítja a vállalkozás általános teljesítményét.

A Szatmári Malom Kft. három malomüzeme bezárását és azok kapacitásának összevonásával Veszprém-Kádártán egy új malom felépítését tervezte, amely projekthez vidékfejlesztési támogatást kívánt igénybe venni. A magyar hatóságok azonban a támogatás iránti kérelmet elutasították, mivel álláspontjuk szerint az új megvalósítási helyen új beruházási tevékenység nem támogatható, kizárólag a meglévő malmok korszerűsítésére igénylehető támogatás. A vállalkozás bírósági úton támadta meg a hatósági határozatot, arra hivatkozva, hogy ő mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen adta be a pályázatát, ami különbözik a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésétől.

Az ügyben eljáró Kúria arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy az érintett vállalkozás által elvégzett beruházás besorolható-e a rendelet fentebb említett két támogatási jogcímének valamelyike alá.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában mezőgazdasági üzem alatt az elsődleges mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozó gazdaságot kell érteni. Ezért egy olyan vállalkozás, mint a Szatmári Malom, amely nem termel elsődleges mezőgazdasági termékeket, hanem olyan malmokat működtet, amelyben feldolgozza az ilyen termékeket, nem minősül a rendelet szerinti mezőgazdasági üzemnek. Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy nem tartozhat a mezőgazdasági üzem összteljesítménye javításának a fogalma alá az a művelet, amellyel a malmot működtető vállalkozás régi malmokat zár be annak érdekében, hogy helyettük a meglévő kapacitás bővítése nélkül új malmot építsen fel. Ilyen jogcímen tehát e művelet nem részesülhet vidékfejlesztési támogatásban.

Ugyanakkor a Bíróság úgy véli, hogy mivel a kérdéses művelet a meglévő létesítmények helyébe új létesítmény felépítése révén javíthatja a vállalkozás általános teljesítményét, ezért mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen támogatásban részesülhet.

Azon magyar szabályozással kapcsolatban, amely a malmokat illetően kizárólag a meglévő kapacitás korszerűsítését célzó műveleteket tekinti a mezőgazdasági termékek értéknövelésére irányuló támogatásra jogosultnak – kizárva az új kapacitás létrehozására irányuló beruházásokat a támogatásból –, a Bíróság megállapítja, hogy e korlátozás főszabály szerint igazolható Magyarország azon törekvésével, hogy megakadályozza az amúgy is kihasználatlan nemzeti malomipari kapacitások további bővülését. Azonban a Bíróság hangsúlyozza, hogy az a helyzet, amikor egy vagy több malomüzem bezárásra kerül annak érdekében, hogy helyükbe a meglévő kapacitás bővítése nélkül egy új malomüzem lépjen, az ilyen már meglévő malmok korszerűsítéséhez hasonló helyzetnek tekinthető, és ennélfogva az előbbi helyzetben lévő vállalkozás – mint amilyen a jelen esetben a Szatmári Malom is – nem zárható ki a vidékfejlesztési támogatásból.