Titkos újságírói források - Börtönbüntetés fenyegeti a The New York Times újságíróját, mert védi forrását

2014.06. 3. Jogi Fórum / MTI

Az amerikai legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította, hogy napirendjére tűzze egy olyan újságíró fellebbezését, akit börtönbüntetés fenyeget, amiért nem volt hajlandó felfedni egy bizalmas információkat adó forrását.

Jack Risen, a The New York Times munkatársa egy 2006-ban megjelent könyvében arról írt, hogy hogyan akarta Bill Clinton elnök kormánya megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását. A szerző szerint a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azzal próbálkozott, hogy egy volt orosz tudós segítségével működésképtelen nukleáris eszközök terveihez juttassa Teheránt.

Az igazságügyi minisztérium szerint a szerző értesülései a CIA egy volt tisztjétől, Jeffrey Sterlingtől származtak. A szövetségi ügyészek arra akarják kötelezni Risent, hogy tanúskodjon a Sterling elleni perben.

Risen azzal érvelve próbálta magát felmentetni a vallomástétel alól, hogy egy nemzetbiztonsági és hírszerzési ügyekre szakosodott újságírónak joga van megvédenie forrásainak személyazonosságát, ellenkező esetben ugyanis nem jutna információhoz tőlük. Tavaly egy richmondi szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította az újságíró több sajtóorgánum által is támogatott álláspontját, és a kormány pártjára állt.

A The New York Times kommentje szerint a legfelsőbb bíróság - amely nem indokolta, miért utasította el a fellebbezés tárgyalását - a döntéssel lényegében a kormány oldalára állt a vitában.

Jack Risen ügye ismét rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban nem rendezték egyértelműen ezt a kérdést. Több amerikai tagállamában létezik ugyanis olyan törvény, amely megvédi az újságírókat és sajtóorgánumokat attól, hogy felfedjék forrásaikat, ám erre vonatkozó szövetségi jogszabályt még nem fogadtak el. A kongresszusban folyamatban van egy olyan médiavédelmi törvény kidolgozása, amely nem nyújt majd abszolút privilégiumokat a média munkatársainak.

A legfelsőbb bíróság utoljára 1972-ben foglalkozott az újságírók titkos forrásainak ügyével. A testület akkor 5:4 arányban úgy határozott, hogy az amerikai alkotmány első kiegészítése, amely egyebek között a szólás- és a sajtószabadságot is szavatolja, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megvédené az újságírókat attól, hogy tanúskodniuk kellene a nagyesküdtszék előtt. A richmondi fellebbviteli bíróság erre a Branzburg kontra Hayes ügyben meghozott ítéletre hivatkozott.

Miközben a szövetségi ügyészek tanúskodásra akarják kötelezni Risent, Eric Holder igazságügyi miniszter jelezte: a kormányzat nem törekszik majd az újságíró bebörtönöztetésére, ha az megtagadná a vallomást a Sterling elleni perben. A tárcavezető, aki a múlt héten az amerikai média több vezető képviselőjével találkozott, kijelentette, hogy mérlegelni fogja a kormányzatnál a média-kiszivárogtatásokkal kapcsolatban jelenleg érvényben lévő szabályok módosítását.

A találkozón szó esett azokról a vádakról is, amelyek szerint az Obama-kormány a kormányzati kiszivárogtatókkal szembeni fellépése során megsérti az alkotmánynak a sajtó szabadságára vonatkozó rendelkezéseit. Holder közölte, hogy ameddig ő hivatalban van, nem fognak újságírókat beperelni vagy leültetni azért, mert a munkájukat végzik.
 

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
USA