A bírák munkájának arányosabbá, tervezhetőbbé tétele, valamint a vezetők létszámgazdálkodási feladatainak támogatása érdekében az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egy újfajta, úgynevezett súlyszám-alapú munkateher-mérési módszert dolgozott ki a dr. Bicskei Ferenc vezette munkacsoport. Eddig ugyanis csupán az ügyek száma alapján állapították meg az egy bíróra vonatkozó adatokat, ami nem adott valós képet a leterheltségéről. Annak azonban, hogy egy ügy mennyire egyszerű vagy éppen bonyolult számos egyéb összetevője van. A súlyszám alapú, nehézségi fokot is tükröző munkateher-mérés ezt a szempontot igyekszik korrigálni. A fejlesztésre az úgynevezett „Levelező-projekt” (EKOP 2.1.22.) keretében nyílt lehetőség.
Dr. Bicskei Ferencet, a Kecskeméti Törvényszék elnök, a munkacsoport vezetője a már elvégzett munkáról és a várható eredményekről beszélt.
Milyen kritériumokat vesznek figyelembe a súlyszám alapú munkateher mérésnél?
Két szempont alapján igyekeztünk megközelíteni a feladatot. Egyrészt a rendszer az ügyminőségeket – vagyis azt, hogy miről szól majd a per – egy 1-től 5-ig terjedő skála szerint pontozza majd. Ez azt jelenti, hogy amikor egy ügyet az ügykataszterből felvesznek a lajstromokba, mindegyikhez azonnal társul egy pontszám. Ezen túl lehetőség lesz arra, hogy a szignáló – bizonyos szempontok alapján – ettől negatív vagy pozitív irányba eltérjen. Ez az eltérés azonban csakis és kizárólag a kezdőiratból megállapítható adatok alapján történhet. Így a civilisztikai ügyszakban súlyozásra ad lehetőséget például az ügyfelek száma, a kerestlevél terjedelme, illetve az esetleges keresethalmazat. Többletpontot jelenthet még a nemzetközi elem megjelenése, azaz ha nemzetközi jogot kell alkalmazni, vagy mondjuk, az egész eljárás alatt tolmács közreműködésére van szükség. Csökkentheti viszont az ügyminőségre adott pontot, ha típusügyről van szó. A büntető ügyszakban eltérést enged meg a rendszer például a tényállás, valamint a nyomozati iratok terjedelme, illetve a vádlottak, a megidézendő tanúk, szakértők száma alapján, továbbá természetesen nemzetközi elem esetén. Könnyített súlyszámot kap ugyanakkor az az ügy, amely tárgyalás mellőzésével, vagy bíróság elé állítással intézhető.
Ezeket az adatokat aztán egy szoftver összesíti, és kiszámítja, hogy milyen osztályozású, nehézségű lesz az ügy?
Igen, tulajdonképpen erről van szó. A lajstromirodában először is felviszik a gépre, hogy mi az ügyminőség, kik a felek, illetve mik az egyéb adatok. Ezeket eddig is meg kellett tenni, annyi lesz a változás, hogy a jövőben több mindent kell figyelembe venni és rögzíteni a rendszerben. Ez pedig nagyobb odafigyelést igényel. Emellett eddig rengeteg ügy került az „egyéb per” kategóriába, legalább 100 fajta ügyminőség szerepelt ebben a körben. Ezért igyekeztünk tovább bontani a besorolást, és mindennek megtalálni a helyét a régi és az új Ptk., illetve Btk. szerint is. Hiszen még érkezhetnek, és érkezni is fognak a régi jogszabály alapján keresetek, illetve vádiratok. Visszatérve az osztályozáshoz, az ügyminőség alapján a szoftver ad egy pontszámot. Mondok egy példát: a házasság felbontása 3 pont, de házasság felbontása közös megegyezés alapján már csak 1 pont. Orvosi műhiba miatti kártérítéshez viszont 5 pontot rendel a rendszer. Tehát az első lépcsőt maga a szoftver is felismeri, ezzel senkinek nincs plusz feladata. A többletmunka a szignálónál jelentkezik, amennyiben az általam az előbbiekben felsorolt egyéb szempontok alapján el kíván térni a rendszer által felajánlott pontszámtól. Ezeket ugyanis a program nem ismeri fel magától, azokat külön kell értékelni.
Tehát bejön egy emberi tényező is?
Igen, a szignáló személyében. De itt jegyezném meg, hogy az eredeti feladatunknak megfelelően igyekeztünk minél jobban kizárni a szubjektív tényezőt, és a lehető legtöbb automatikus elem beépítésére törekedtünk. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a munkateher munkacsoport minden javaslatát előzetesen elküldtük az összes törvényszéknek és ítélőtáblának véleményezésre, majd a visszajelzések összegzése alapján határoztunk úgy, hogy mégiscsak legyen eltérés az abszolút objektív pontszámoktól. A kialakított szempontrendszerhez azonban a szignáló is kötve van, hiszen a pontok nem mérlegelés alapján adhatóak. A figyelembe vehető adatokat be kell vinni a lajstromba, és pontosan megvan az is, hogy például hány ügyfél esetén hány százalékkal lehet eltérni a kiinduló pontszámtól.
Így tehát megszületik egy adott ügy pontszáma. A vezető ezután megnézi, hogy egyes bírák kezén hány ügy van, és ezekkel hol tart, majd ez alapján szignálja ki az ügyet?
Igen. Persze a szignálás folyamata attól is függ, hogy az adott bíróságon milyen az ügyelosztási rend. A cél, hogy maga a szoftver kövesse, hogy a bíróknál összesen hány darab és milyen összpontértékű ügy van, ami alapján korrigálni is tud, ha aránytalanságot észlel. Ez igazságosabbá, és nem utolsó sorban visszakövethetővé, visszaellenőrizhetővé teszi a rendszert.
Első lépésként tehát csak egy adott bíróságon belül lehet hasznosítani ezt az új pontozást?
Nagyon fontos, hogy ez a rendszer egyelőre nem alkalmas arra, hogy a megyék közötti munkateher-különbséget is mérje. Ez – a jelenlegi formájában – az azonos bíróságon belül dolgozó bírák segítségére lehet. Hosszabb távon nyilván el kell jutni oda, hogy a különböző szervezetek leterheltségét is össze lehessen hasonlítani. De egyelőre szó sincs arról, hogy mondjuk két hónap múlva az új adataok alapján elkezdik a létszámokat újra osztani a megyék között.
Az ügyelosztásnál a bírák oldaláról közelítve sem jelenhetnek meg egyéni szempontok? Értem itt ezalatt, hogy különböző kompetenciával rendelkeznek, különböző felkészültségűek, más életszakaszban vannak, esetleg átmenetileg nehézségekkel küzdenek. Ezeket a tényezőket máshol lehet és kell figyelembe venni?
Véleményem szerint igen. A szubjektív befolyásoló tényezőket máshol és másként kell kezelni, mondjuk az érintett bíró kisebb pontszámú, vagy kevesebb ügyet kap. De az ügy nehézségét csak objektív szempontok szerint szabad meghatározni. Hozzáteszem, tisztában vagyunk azzal, hogy a kezdőirat alapján pontosan, teljes bizonyossággal nem lehet megmondani, hogy egy ügy menet közben hogyan változik. De valamilyen kiindulópontot kellett találni. Ez sikerült is, és abban bízunk, hogy a nagy számok törvénye alapján mindenkinél ugyanolyan arányban bonyolódik el, vagy tisztul le egy-egy ügy.
A rendszer egyébként a tapasztalatok alapján folyamatosan javítgatható?
Természetesen bele lehet nyúlni és tovább lehet „hangolni”, hiszen a cél az, hogy a lehető legteljesebb mértékben kiszolgálja az igényeket. De egy dolog nagyon fontos: menet közben a kiosztott pontszám nem módosítható! Ezzel a munkacsoport minden tagja egyetértett. Az ugyanis nem vezetne semmi jóra, ha a bírák állandóan plusz pontszámot kérnének, mert például egy újabb ügyfelet vontak perbe, vagy más egyéb ok miatt elnehezedett az ügyük. De ettől nem kell annyira félni. Én tudom, mert nekem is és a kollégáimnak is az volt az első gondolata, hogy ezt nem lehet pontosan mérni. De mégis kell, mert a jelenlegi szisztéma nem jó!
Ha jól vettem ki a szavaiból, akkor egyfelől a bírák számára szeretnék kiszámíthatóbbá, arányosabbá tenni a munkaterhet, másrészt a szignálók dolgát szeretnék megkönnyíteni, átláthatóbbá tenni. Erről van szó?
Igen, az új pontozási rendszer mindenkinek nagyon fontos, mert ezzel meg tudjuk előzni az állandó egymásra mutogatást. Emberek vagyunk, általában mindenki azt gondolja, hogy az ő ügyei a legnehezebbek, a kolléga viszont úgy látja, hogy az övéi. Rövidre kell zárni a vitát!
A már folyamatban lévő ügyeket is feldolgoznák az új számítás alapján, vagy csak az újakat?
Ez jó kérdés. Az újonnan érkezetteket mindenképpen, de szerintem a régieket is ajánlatos lenne. Igazából akkor jutnánk gyorsabban el egy olyan szintre, ahol már pontosabban látnánk, hogy melyik bíró kezén milyen nehézségű ügyek vannak. Mert amíg a fele megvan, a fele meg nincs, addig nem kapunk megbízható képet. Ez természetesen többletmunkát jelentene, és itt azért a rendelkezésre álló kapacitásokat is figyelembe kell venni. De hozzáteszem, ha nem is dolgozzuk fel a korábbi ügyeket, egy-két év alatt akkor is letisztul sokminden, mert ennyi idő alatt a perek 90 százaléka, sőt több is, befejeződik. Néhány év múlva tehát gyakorlatilag már csak olyan ügy lesz, amely ebben az új pontozási rendszerben született.
Ön szerint az új rendszer bevezetése után mikorra várhatóak az első eredmények, amelyek alapján azt lehet mondani, hogy valóban arányosabb lett a munkateher-elosztás? Mennyi időnek kell eltelnie?
Lehet, hogy nagyon pesszimistának fogok tűnni, de úgy gondolom, hogy legalább egy-két év kell hozzá. Ez egy próba lesz. De mivel a szempontok kidolgozásánál olyan emberek véleményét kértük ki, akik hosszú-hosszú évek óta nap mint nap ezzel foglalkoznak, és óriási tapasztalatuk van benne, tehát pontosan tudják, hogy mire kell figyelni az ügyelosztásnál, szerintem nem lesz probléma. Nem lesz tökéletes, főleg az elején nem, de én tényleg bízom benne, hogy hamar tudunk majd eredményeket felmutatni!
Projektjeinkről bővebben itt olvashat.
