A tanévzárás után sok fiatal keres munkát pénzszerzés, munkatapasztalat gyűjtése céljából. Több foglalkoztatási lehetőség áll rendelkezésükre mindehhez, a jogszabályi előírásokkal azonban nem árt jó előre tisztában lenni.
A nyári szünettel a diákmunka szezon is kezdetét veszi, amikor a vállalkozások – főként a kereskedelemben, vendéglátóiparban, mezőgazdaságban – előszeretettel alkalmaznak fiatal munkaerőt. Ennek legfőbb oka a diákok után járó adókedvezmény, a szabadságolások miatt a cégeknél fellépő munkaerőhiány, de az idényjellegű munka is indokolhatja a fiatalok időszakos foglalkoztatását. A diákmunka mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon számos előnnyel járhat, fontos azonban, hogy előre tájékozódjunk a munkavállalás feltételeiről.
A köznyelvben ismert diákmunka fogalmát a jog valójában nem ismeri, hivatalosan fiatal munkavállalónak hívjuk a 18 évesnél fiatalabb diákmunkásokat. Ennek alapján, akár diákszövetkezetben, akár azon kívül vállal munkát egy fiatal, amennyiben a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, akkor fiatal munkavállalónak számít és vonatkoznak rá a Munka törvénykönyvének fiatal munkavállalókat érintő szabályai. A munkavállalás alsó korhatára a tizenhatodik életév, de a tizenötödik életévét már betöltött, nappali képzésben tanuló fiatal is vállalhat munkát az iskolai szünet ideje alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával.
A fiatal munkavállaló maga dönti el, hogy milyen foglalkoztatási formában kíván dolgozni, a nyári időszakban azonban legnépszerűbb az iskolaszövetkezet általi munkavállalás. Az iskolaszövetkezet esetében a munkaadó közvetlenül nem a diákkal köt munkaszerződést, hanem az iskolaszövetkezettel, a diák pedig polgári jogi jogviszonyban áll az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezetben nappali tagozatos diákok vagy hallgatók foglalkoztathatók, s e munkáltatási forma legnagyobb előnye, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló oldalán nem keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget. A diákok számára azért is kedvezőbb, mert az iskolaszövetkezet intézi a munkavállalással kapcsolatos munkaügyi, adózási feladatokat, a fiataloknak pedig csak a következő évben benyújtandó adóbevallást kell észben tartaniuk. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásnál a munkaadónak nincsen bejelentési kötelezettsége a hatóságok felé, a munkaidővel kapcsolatos dokumentációs előírások betartására viszont figyelnie kell (munkaidő-nyilvántartás). A diák az iskolaszövetkezet általi munkavégzéssel tulajdonképpen mintegy az iskolaszövetkezet nevében eljáró közreműködőként vesz részt a munkavégzés során. A fiatal munkavállalót nem érheti hátrány azáltal, hogy iskolaszövetkezet útján végez munkát, ezért az iskolaszövetkezet olyan mértékű munkabért köteles fizetni, mint amilyet a munkaadó a saját munkavállalóinak fizet. Hátrány lehet azonban ennél a foglalkoztatási formánál, hogy a munkavállalókra ilyenkor nem alkalmazhatóak a munka törvénykönyvének egyes rendelkezései, így a munkavállalót nem illeti meg rendes szabadság, betegszabadság, szülési és fizetés nélküli szabadság. Az iskolaszövetkezetek leginkább a gyártás, kereskedelem, mezőgazdaság területein kínálnak munkalehetőséget a fiatalok számára, de számos irodai adminisztratív munka, a számítástechnikai, nyelvtudást igénylő feladatok is szerepelnek a kínálatban.
Ha a fiatal munkavállaló úgy dönt, hogy nem iskolaszövetkezet útján akar dolgozni, akkor munkaviszonyt maga is létesíthet. Az alapbérnek a fiatal munkavállaló esetében is el kell érnie a minimálbért, ami 101.500 Ft bruttó havibért, azaz 584 forintos órabért jelent a számára. A fiatal munkavállalók jogviszonyára speciális szabályok vonatkoznak, így például a munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc órát, a heti munkaidő pedig a negyven órát. Ha a fiatal munkavállaló több munkaviszonnyal rendelkezik, a napi illetve heti munkaidők összesen sem haladhatják meg az előbb említett időkeretet. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Biztosítani kell továbbá a számára, hogy négy és fél órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább harminc percet pihenhessen, míg hat órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább negyvenöt percet. A fiatal munkavállalót megilleti továbbá évente a törvény által előírt húsz nap alapszabadság és ezen felül további öt munkanap pótszabadság.
Egy másik munkáltatási mód az egyszerűsített foglalkoztatás, ami főleg a mezőgazdasági idénymunkák, alkalmi munkák esetén jellemző. A munkaadót ennél a formánál sem terheli járulékfizetési kötelezettség a munkavállaló után, így a nyári munkavállalásnál ez is kedvező választás lehet. További diákfoglalkoztatási lehetőségek is léteznek mindezeken túl, így például a tanulószerződés, a hallgatói munkaszerződés, de ezek nem a szünidő, hanem a szorgalmi időszak alkalmazási formái.
Bármely foglalkoztatás útján vállal munkát a fiatal, nagyon fontos, hogy a munka legális legyen, ezért csak akkor szabad elkezdeni a tényleges munkavégzést, ha a foglalkoztatás alapját képező szerződést a diák és a foglalkoztató is aláírta.
A fiatalok munkavállalásának elősegítésére a Nemzetgazdasági Minisztérium idén nyáron is meghirdette „A nyári diákmunka elősegítése 2014” elnevezésű programját. A program az ifjú generáció korai munkatapasztalat szerzését kívánja támogatni amellett, hogy munkajövedelem szerzésére is lehetőséget biztosít. A programba azok a 16-25 év közötti nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok vehetnek részt, akiknek nincs munkaviszonyuk, vállalkozásuk. A foglalkoztatás a települési önkormányzatoknál, illetve az önkormányzat fenntartásában álló, intézménynél történhet. A minisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint: „A programhoz csatlakozás feltétele, hogy a nappali tagozatos diák a lakó,- vagy tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi hivatalában nyilvántartásba vetesse magát. Ehhez személyes okmányaival, valamint érvényes diákigazolványával, vagy annak az iskolai tanulmányok befejezése miatti visszavonásakor kiadott iskolalátogatási igazolásával kell a munkaviszony kezdete előtt a kirendeltségre befáradnia annak érdekében, hogy a programba vonásának előfeltételét jelentő regisztrációja megtörténhessen.”
A nyári diákmunka program keretében várhatóan 16-17 ezer fiatal dolgozhat majd.
