Nincs törvényes akadálya a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) bejegyzésének, a humor és szatíra mégoly erőteljes alkalmazása sem lehet kizáró ok, figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapelvére – állapította meg a Kúria, amelynek döntését kedden ismertette a legfőbb bírói fórum honlapján.

A Kúria hatályon kívül helyezte a bejegyzési kérelem elutasításáról szóló jogerős végzést és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a bejegyzésnek nincs törvényes akadálya.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a pártként történő bejegyzése iránt terjesztett be kérelmet. A kérelmezőt a Fővárosi Törvényszék hiánypótlásra hívta fel, majd az ezt követően beterjesztett iratok tartalmát – különös tekintettel a párt elnevezésére – nem találta kielégítőnek, ezért a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. A bíróság akkor azt állapította meg, hogy a párt elnevezése nem felel meg a névvalódisági és névszabatossági követelményeknek, “viccpártként” a meghirdetett célok komolytalanok, nem felelnek meg a párttörvény preambulumában rögzített általános követelményeknek.

Az MKKP fellebbezett a döntés ellen, de a másodfokú bíróság helybenhagyta az elutasító végzést, annak indokait pedig helytállónak minősítette. A másodfokú bíróság szerint a párt elnevezése nem tükrözi a párt céljait és tevékenységét, internetről megismerhető programja pedig kétségeket ébreszt abban, hogy a kérelmező a politikai életben ténylegesen részt kíván-e venni. A jogerős végzés szerint a konkrét elnevezés nem tükröz komoly pártalapítási szándékot, továbbá sérti az általános erkölcsi elveket is, méltatlan asszociációkra ad alapot.

Az MKKP ezt követően fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel, amelyben kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a bejegyzés elrendelését. Álláspontja szerint a bejegyzési kérelem minden törvényes kritériumnak megfelel, a párt tényleges tevékenységet kíván kifejteni, kétséget kizáróan elsősorban a humor és szatíra eszközeivel, ez semmilyen jogszabályba nem ütközik.

A Kúria a kérelmet alaposnak találta és megállapította: a szabad véleménynyilvánítás és szabad gyülekezés (ezen belül is a szabad szervezetalakítás jogát nemzetközi egyezmények, az alaptörvény és sarkalatos törvények garantálják. A Kúria szerint, ha a bejegyzés konkrét, egyértelmű törvényi tilalomba nem ütközik, és a párt deklarálja, hogy aláveti magát a jogszabályoknak, a bejegyzés nem tagadható meg pusztán azért, mert a bejegyző bíróság a célokat és a tevékenységet nem tartja “elég komolynak”. A bíróságnak a bejegyzésnél is szigorú világnézeti semlegességet kell tanúsítania, lehetőleg tartózkodnia kell az előzetes minősítésektől.

A Kúria szerint ha egy párt deklarált céljai nem ellentétesek az egyesülési jog alapelveivel és az alaptörvényben rögzített alapvető elvekkel, továbbá belső szabályai kielégítik a jogszabályi követelményeket, a bejegyzést nem lehet megtagadni. A választópolgárok jogosultak azt érdemben megítélni, hogy a párt céljaival, programjával, módszereivel mennyiben azonosulnak – tartalmazza a közlemény. Hozzátették: ha a párt nem indul el a választásokon, annak egyéb törvényi következményei vannak.

A Kúria álláspontja szerint a konkrét elnevezés érdemben megfelel a névvalódiság, a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének, nem ellentétes a társadalom általános erkölcsi felfogásával és nem ad alapot megbotránkoztató képzettársításokra sem.