Polgári ügyekben a határidők számításakor nem vehető figyelembe az ítélkezési szünet időszaka, ugyanakkor kivételt jelent, ha az adott ügyben a törvény soron kívüli eljárást ír elő – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a bírósági portálon.
Soron kívüli eljárás lehet a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, továbbá a kiemelt ügyek. Kivétel továbbá az előzetes bizonyítás, a végrehajtási per, illetve ha a felek ezt közösen kérik, vagy ha maga a törvény zárja azt ki, vagyis a jogalkotó rendelkezik mindig arról, hogy mely ügyek képeznek kivételt, a bíróságoknak pedig mint jogalkalmazóknak, biztosítaniuk kell a folyamatos működést.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán beszélt arról, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos Kúria-döntés alapján az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében számos perre számít. Úgy fogalmazott: “nagyon bízom benne, hogy nem lesz ítélkezési szünet”, ezek a perek várhatóan a nyár folyamán megindulnak, ha lesznek ilyen eljárások, így ezeket az ősz folyamán le lehet majd zárni, és nem fogják befolyásolni a devizahitelek elszámolását.
A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot. A tervezet a bírósági eljárásokkal összefüggésben soron kívüli eljárást ír elő, továbbá a polgári perrendtartás szabályainál szűkebb határidőket tartalmaz.
Az OBH ismertette: az ország bíróságain – a korábban kialakult gyakorlat alapján – július 15-től augusztus 20-ig tart az ítélkezési szünet, tehát polgári ügyekben a határidők számításakor ez az időszak nem vehető figyelembe.
Közleményükben felidézték: a polgári perrendtartás vezette be 2009-től a törvénykezési szünet fogalmát: a polgári eljárásokban azóta minősül törvénykezési szünetnek minden év július 15-e és az augusztus 20-a közé eső időszak. Július 15-e egyben a bíróságok napja is, amikor valamennyi bírósági épület zárva tart.
A bíróságokon a nyári szabadságokat ebben az időszakban adják ki. A fogalom jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bíróságán is van ítélkezési szünet. A szünet ugyanis nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is: erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások – mutatott rá a hivatal.
A polgári perrendtartásról szóló törvényben a jogalkotó szabályozta, hogy hogyan kell a határidőket a törvénykezési szünet ideje alatt számítani. A napokban megállapított határidőbe például nem számít bele a törvénykezési szünet időtartama. Ha pedig a hónapokban megállapított határidő például július 19-én járna le, – mivel augusztus 19-e még törvénykezési szünet – az augusztus 20-át követő első munkanapig tart.
A hivatal közleményében arra is rámutatott: büntetőügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, és folyamatosan működnek a cégbíróságok is. A kezelőirodák is nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek.
