Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat. Az Alkotmánybíróság a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette, egy további rendelkezéshez pedig alkotmányos követelményt állapított meg.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján mindenekelőtt a szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációjáról szóló szabályozás egészét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a tulajdonhoz való jog korlátozására vonatkozó alkotmányossági követelményeknek. Ennek során az Alkotmánybíróság a korábbi Alkotmány alapján kialakított gyakorlatára támaszkodva kifejtette, hogy a tulajdonjoghoz való jog korlátozása kapcsán – más alapjogi korlátok szükségességének megítéléséhez képest – viszonylag szűk körű az alkotmányossági felülvizsgálat lehetősége, mivel az nem a törvényhozó választásának feltétlen szükségességére irányul, hanem arra szorítkozik, hogy indokolt-e a jogalkotó részéről a közérdekre hivatkozás.
Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a pénzügyi szektor egészének stabilitásában a szövetkezeti formában működő hitelintézetek biztonságos működésének is szerepe van. A pénzügyi infrastruktúrának a fenntartása és működőképességének biztosítása olyan közérdek, mely az állami gazdaság- és pénzügypolitika részeként a tulajdont (és vagyoni autonómiát) érintő beavatkozást indokolttá tehet Az Alkotmánybíróság megítélése szerint mindezek alapján összességében az integrált működés megteremtését illetően a közérdekre hivatkozás megalapozott. A tulajdonhoz való jog korlátozása arányosságának vizsgálata során pedig az Alkotmánybíróság fontos szempontnak értékelte, hogy a korlátozást kompenzálják az összehangolt működésből eredő előnyök (elsősorban az üzleti kockázatok csökkenése és a jövedelmezőség növelése), és különösen az a tény, hogy a szektor stabilitásának és biztonságának védelme érdekében az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül jelentős összeggel (136,5 milliárd Ft-tal) járul hozzá az intézményvédelmi feladatok ellátásához, növelve a szektor pénzügyi stabilitását. Ezzel a kompenzációval együtt az érintett hitelintézetek önállóságát jelentősen csökkentő kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet (a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét) és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni. Tekintettel az integráció kötelező jellegére, illetve arra, hogy a tulajdonjogba történő beavatkozást a jogalkotó az intézményvédelmi szervezetnek juttatott vagyonnal kompenzálja, ez a szabályozási megoldás az alkotmányos tulajdonvédelem követelményeit nem elégíti ki. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes szövegrészt – a jogbiztonság védelmére tekintettel – 2014. december 31-ei hatállyal semmisítette meg.
Az Alkotmánybíróság által megsemmisített másik rendelkezés a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizálta: a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem függeszthető fel a törvényben felsorolt esetekben. Míg a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetében ésszerűnek tekinthető a különbségtétel a szövetkezeti hitelintézetek részvényesi jogainak felfüggesztéséhez képest, jogutódlás útján az ő részvényeik is kerülhetnek olyan személyhez (pl. szövetkezeti hitelintézeti szektor szereplőjéhez), mely esetében az alkalmazott különbségtétel ésszerűsége nem áll fenn. A jogalkotó tehát a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank jogutódjainak általános kivételként történő meghatározásával egy jövőbeli, bizonytalan személyi körre terjesztette ki a törvényi kivételt, amely az ésszerűség követelményének nem tesz eleget.
Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – illetve 2014. július 1-től a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.
A határozathoz Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
A határozat szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek az Alkotmánybírósághoz, melyek vizsgálata még folyamatban van. A testület ezekben az ügyekben nyári ítélkezési szünet előtt döntést fog hozni.
