Jelentős változáson ment át az elmúlt években az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlata, amelynek fókuszában jelenleg elsősorban a 2008 és 2011 között készült nyilvántartások állnak. Az egyre szaporodó ún. felülellenőrzési eljárásokon a korábban „golyóállónak” vélt transzferár-nyilvántartások sem feltétlenül mennek át, gyakran a korábban nem kifogásolt nyilvántartásokat is hiteltelennek minősíti a hatóság. A büntetések elkerülése érdekében ezért az adózóknak érdemes lehet felülvizsgálniuk korábbi transzferár-nyilvántartásukat – hívja fel a figyelmet a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértője.

A transzferár-nyilvántartások vizsgálata évek óta a NAV kiemelt ellenőrzési területe. Az ilyen ellenőrzések száma évről-évre nő, az eljárásokban megállapított adókülönbözetek összege pedig közel megduplázódott az elmúlt években. A most zajló ellenőrzések fókuszában a 2008 és 2011 közötti évek állnak. Elsősorban azt vizsgálják ezeknél, hogy a transzferár-nyilvántartások a szokásos piaci ár megállapításához használt árképzési módszert és adatokat, illetve a pontos árképzés érdekében szükséges korrekciókat a jogszabályoknak és az OECD iránymutatásainak megfelelően rögzítik-e.

„A magyar jogalkalmazásban az a kérdés, hogy az adózó szokásos piaci árat alkalmazott-e a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletekben, legtöbbször azon dől el, hogy alá tudja-e támasztani transzferár-nyilvántartással. Ha a NAV a transzferár-nyilvántartásban hibát talál, akkor hiteltelennek tekinti azt, és vele együtt az árat is” – mondta Harcos Mihály, a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértője. Ha az adóhatóság a transzferár-nyilvántartásban hibát talál, hivatalból állapítja meg a szokásos piaci ártat. Ez azonban legtöbbször eltér az adózó által alkalmazott ártól, hiszen a szokásos piaci árat többféle módszer és adatbázis felhasználásával is meg lehet állapítani, amelyek eltérő eredményre vezetnek. Az ebből adódó eltérések esetén az adózó büntetésre számíthat.

Mivel az elmúlt években a NAV ellenőrzési gyakorlata jelentősen változott és a transzferár-nyilvántartásokkal szemben szigorúbb elvárásokat támaszt, a korábbi vizsgálatokon elfogadott nyilvántartások sem feltétlen mennek át az adóhatóság szűrőjén. Ezt támasztják alá az elmúlt években egyre szaporodó ún. felülellenőrzési eljárások eredményei is, amelyek a már lezárt ellenőrzési eljárásokat vizsgálják felül. Ezek során gyakran fordul elő, hogy a korábbi eljárásban nem kifogásolt transzferár-nyilvántartásokat hiteltelennek minősítik, és az adózót utólag megbüntetik. Ezt minden további nélkül meg is teheti a hatóság, mert a felülellenőrzési eljárásban nem köti a korábbi ellenőrzési eljárásban képviselt álláspont.

A transzferárazás a bíróságok gyakorlatában is neuralgikus pont. Az adóperek általában jogkérdésekről szólnak, a transzferárazás azonban speciális, pénzügyi és közgazdasági ismereteket is igénylő szakág.

„A perek sok esetben indokolatlanul jogi irányba mennek el, és nagyobb hangsúlyt kap, hogy az adózó transzferár-nyilvántartása hiteles volt-e, mint az, hogy az adózó valóban eltért-e a szokásos piaci ártól” – mondta el Harcos Mihály. A szakértő szerint a legjobb, amit az adózók tehetnek, hogy leporolják az évekkel ezelőtt készített transzferár-nyilvántartásokat, és ellenőrzik, vajon azok kiállnák-e egy mai NAV ellenőrzés próbáját. Ilyen módon elejét lehet venni az elhúzódó vitáknak és az esetleges büntetéseknek.