Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Élete végéig rács mögött tartanák Radovan Karadzicot - Az ENSZ-törvényszék ügyészeinek perről készült beszámolójából

2014.09.30. Jogi Fórum / MTI

Radovan Karadzic egykori boszniai szerb vezetőnek élete végéig börtönben kellene maradnia, ha az ellene felhozott vádak jelentős része bizonyítást nyer - írják a perről készült végső beszámolójukban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök elkövetőinek ügyeben eljáró hágai ENSZ-törvényszék ügyészei.

A 800 oldalas dokumentum bevezetőjében megállapítja, hogy Radovan Karadzic a boszniai szerb államalakulat legfőbb politikai és katonai vezetője volt, és élharcosa annak a tervnek, amely arra vonatkozott, hogy Bosznia-Hercegovina szerbek által maguknak követelt részeiről mindörökre eltávolítsák a muszlimokat és a horvátokat.

A perirat szerint a cél az volt, hogy a létrehozandó szerb nemzetiségű állam etnikai értelemben a lehető "legtisztább" legyen, mentes minden "vélt ellenségtől", ám a kiszemelt területen jelentős részben más nemzetiségek is éltek, több helyütt a szerbség kisebbségnek számított, a nem szerbeket ezért erővel, vagy fenyegetéssel igyekeztek eltávolítani az elfoglalt területekről.

"A szerb erők és hatóságok a települések elfoglalása közben és azt követően, Radovan Karadzic és társainak irányítása és ellenőrzése alatt ezreket gyilkoltak meg, további ezrekkel kegyetlenkedtek, százezreket űztek el otthonaikból, míg számtalan ember az életét féltve kényszerült menekülni" - áll a dokumentumban, amely szerint az elűzöttek visszatérésének megakadályozása érdekében házaikat sokszor felgyújtották, templomaikat, vallási épületeiket lerombolták.

Ennek a stratégiának a szellemében Karadzic három további terv kidolgozásában és végrehajtásában vett részt az ügyészek szerint; felelősség terheli Szarajevó ostromáért, a srebrenicai vérengzésért, valamint ENSZ-békefenntartók és megfigyelők túszul ejtéséért.

"A mindennapi életet a félelem hatotta át. A leghétköznapibb tennivalók, átkelni az utcán, vagy lemenni ivóvízért, halálos veszéllyé vált" - írja a dokumentum az ostromlott boszniai fővárosban 1992 és 1995 között uralkodó állapotokról, rámutatva, hogy a város lakossága ellen zajló terrorhadjárat, az ágyúzás és az orvlövészek által végrehajtott gyilkosságok tervezését, előkészítését és végrehajtását Radovan Karadzic vezette.

Srebrenicát 1995 júliusában foglalták el a Karadzic és Ratko Mladic irányítása alatt álló boszniai szerb erők, majd az ott, az ENSZ oltalma alatt menedéket kereső muszlim bosnyákok közül a nőket, kisgyerekeket és időseket erőszakkal máshová szállították, az ott tartott több mint 7000 férfit és fiút pedig meggyilkolták.

Az ügyészek szerint Karadzic felelőssé tehető azért is, mert Mladiccsal és másokkal közösen, a NATO-csapások megakadályozása érdekében mintegy 200 ENSZ-békefenntartót és -megfigyelőt ejtettek túszul, s használtak élő pajzsként, a többi között stratégiai vagy katonai jelentőségű helyeken fogva tartva őket, és azzal fenyegetőzve, hogy ha folytatódnak a légicsapások, megölik őket.

Az ügyészek megállapítják azt is, hogy Radovan Karadzic a boszniai szerb köztársaság messze legnagyobb hatalmú embere volt, állami erőket és szerveket irányított, amelyek jelentős részének alakításában is kulcsszerepet játszott, s amelyeket az erőszak és a pusztítás eszközeivé tett.

"Az állami hatóságok, a rendőrség, a hadsereg és az önkormányzatok , amelyekhez az állampolgárok normális esetben védelemért fordulhatnak, a horvátok és muszlimok, Szarajevó lakói és az ENSZ-túszok számára a terror eszközeivé váltak" - áll az ügyészek által a bíróság elé terjesztett dokumentumban. Az irat arra is kitér, hogy Karadzicnak mindenkinél nagyobb befolyása volt arra, hogy beosztottai mit tesznek, és hatalmában állt volna véget vetni az erőszaknak. Ám ő ennek ellenkezőjét tette - írja végső beszámolójában a vád.

"A bűnös hadjárat léptéke és kiterjedése mérhetetlen" - szögezi le a dokumentum.

Ennek tükrében, figyelembe véve, hogy Karadzic mekkora hatalommal rendelkezett és milyen befolyással bírt az események fölött, "ha a bíróság e három összetevőt alkotó bűncselekmények közül bármelyik esetében bármilyen mértékig bizonyítottnak találja a felhozott vádak jelentős részét, úgy az egyetlen megfelelő büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés" - zárul az ügyészek által benyújtott összefoglaló.

A vád képviselője szerint bebizonyosodott Karadzic népirtásban való bűnössége

A bizonyítási eljárás minden kétséget kizáróan alátámasztotta Radovan Karadzic népirtásban való bűnösségét - jelentette ki hétfői perbeszédében Alan Tieger, a volt boszniai szerb elnök ellen folyó hágai per ügyésze.

Az egykori Jugoszlávia területén a múlt század kilencvenes éveiben dúlt háborúkkal, az ott elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó különleges ENSZ-törvényszéken még 1995-ben, nem sokkal a boszniai háború vége előtt emeltek vádat Karadzic ellen, de csak 2008-ban tudták elfogni, és utána kezdhették meg ellene az éveken át tartó büntetőpert.

Most, a vád, illetve a védelem tanúinak százait felvonultató, hosszas bizonyítási eljárás lezárultával hétfőn a vádhatóság képviselője összegezte a szerinte levonható következtetéseket, szerdán pedig a védelem perbeszédére kerülhet sor, amikor is a védelmét saját maga ellátó Karadzic szólhat a bírósághoz. Ítélet csak jövőre várható.

Tieger szerint a perben egyértelműen bebizonyosodott, hogy Karadzic volt a "hajtóereje" a boszniai szerbek részéről elkövetett "etnikai tisztogatási" cselekményeknek. A most 69 esztendős Karadzic terrorral és erőszakkal törekedett arra, hogy színtisztán szerbek lakta szakadár államot hasítson ki a több etnikum közös hazájának számító Bosznia-Hercegovinából - mondta az ügyész.

A vád már korábban közölte - és Tieger ezt most megerősítette -, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést tart indokoltnak a vádlottal szemben.

A boszniai szerbek volt politikai vezetője az ügyészek szerint felelős a srebrenicai vérengzésért - mintegy 8 ezer boszniai férfi és fiatalember legyilkolásáért -, valamint Szarajevó éveken át tartott, mintegy tízezer ember halálával járó ostromáért is.

  • kapcsolódó anyagok
HÁBORÚS BŰNÖK
NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG
ENSZ NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG
BOSZNIA-HERCEGOVINA
SZERBIA