Devizahitel-ügyek - A Kúria januárban lezárja a felülvizsgálati eljárásokat - Az MNB kikényszeríti az elszámolás végrehajtását - Összefoglaló

2014.10. 2. Jogi Fórum / MTI

November közepére érhetnek véget a devizahitelekkel kapcsolatos másodfokú bírósági eljárások, míg a Kúria az év végén, legkésőbb január első felében zárhatja le a felülvizsgálati eljárásokat; ezután pedig megkezdődhet az elszámoltatás – mondta az igazságügyi miniszter Budapesten újságíróknak.

Trócsányi László azután beszélt erről, hogy tájékoztatást adott Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a devizahiteles perek állásáról.

A miniszter azt mondta, jövő év novemberéig minden fogyasztói hitelfelvevői csoporttal lezajlik az elszámolás.

Ismertette: a mintegy négyszáz, pénzintézeti tevékenységre jogosult közül 79 nyújtott be keresetet az állam ellen. Közülük első fokon 59 eljárás zárult az állam teljes pernyertességének kimondásával, háromban az alperes részleges pernyertességét mondta ki a bíróság, míg négy eljárást felfüggesztett a bíróság és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.

Trócsányi László helyesnek ítélte, hogy a precedens értékű, nemzetközi szinten is figyelemmel kísért ügyben az Ab is állást foglal, szerinte azonban a jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját. Megismételte: a jogszabály elfogadását széles körű előkészítés előzte meg, arról mind a gazdasági tárcával, mint a Magyar Nemzeti Bankkal, mind pedig az Országos Bírósági Hivatallal konzultáltak, de tárgyaltak a bankszövetséggel is.

Rogán Antal arról számolt be, hogy az igazságügyi tárca már megkezdte a fair bankokról szóló jogszabálytervezet előkészítését, amely rögzítené a fogyasztóknak nyújtandó hitelek feltételeit. Hozzátette: a Fidesz-frakció várhatóan november 4-én tárgyal erről, és ekkor kerülhet a képviselőcsoport elé a devizahitelek forintosításának ügye is.

Közölte: a fair bankrendszerről szóló, németországi példa alapján készülő jogszabálytervezettel kapcsolatos munkába más tárcák mellett a Fidesz szakértői is bekapcsolódnak. A Fidesz frakciója kitart amellett, hogy Magyarországon a lakosságnál nem maradhat devizahitel, végig kell vinni a forintosítást - rögzítette Rogán Antal.

Rogán Antal szerint a bankok időhúzó, nyomásgyakorló technikával élnek. Arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a lehető leghamarabb, a rendelkezésre álló időn belül hozza meg döntését.

A frakcióvezető közölte azt is, hogy képviselőcsoportja nevében csütörtökön levélben fordul az államfőhöz, kérve: ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és írja alá az elszámoltatási törvényt.

Trócsányi László arra a kérdésre, hogy egyes bírók szerint nem állt rendelkezésre elegendő idő szakértők kirendelésére, illetve hogy az állam nem léphetett volna fel peres félként, úgy felelt: nincs kizárva a szakértő kirendelésének lehetősége, ám szerinte probléma van akkor, ha a kamatemelés, az egyoldalú szerződésmódosítás kérdése nem egyértelmű és ahhoz szakértő szükséges. Trócsányi László úgy ítélte meg, hogy az eljárásokra elegendő idő állt rendelkezésre és közölte azt is: az állam a törvényhozó döntése alapján szerepel a perben, erre lehetőség van akkor, ha a társadalom számára súlyos helyzetekre keres megoldást a jogalkotó.

Alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményezett a bankszövetség

A Magyar Bankszövetség kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.

A bankszövetség szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.

A parlament elfogadta a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, amely visszamenőleges hatállyal állapít meg új szabályokat a lakossági hitelezésben, és ró hatalmas terheket a bankszektorra - fogalmaz a szervezet.

A közlemény szerint a Magyar Bankszövetség a jogbiztonság és a kiszámítható jogalkalmazás érdekében kezdeményezi - ahogy azt a július 4-én elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződéseket érintő korábbi törvény esetén is megtette -, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.

Hangsúlyozták ugyanakkor azt is: a bankszektor megerősíti, hogy a törvény hatályba lépése esetén pontosan, az abban foglalt határidőket maradéktalanul betartva végre fogja hajtani a törvény szerinti elszámolást, visszaírást, ahogy korábban is mindig az aktuális jogszabályok betartásával dolgozott.

Windisch László: az MNB kikényszeríti az elszámolási törvény végrehajtását

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrizni fogja a tisztességtelen egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatt a hitelfelvevőknek visszajáró összeg elszámolását, és eltökélt abban, hogy az elszámolási törvény pontos végrehajtását a rendelkezésére álló erős eszközökkel kikényszerítse. Az ügyfeleknek egyelőre nincs tennivalójuk, a bankoknak legkorábban jövő januárban kell megküldeniük a hitelfelvevők számára az elszámolást - nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke.

A parlament múlt szerdán fogadta el az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket, az MNB-hez azonban már most több megkeresés érkezett a hiteladósoktól ezzel kapcsolatban. Windisch László hangsúlyozta, hogy az elszámolás kapcsán még korai panaszokkal felkeresni az MNB-t; az érintett ügyfeleknek most nincs más dolguk, mint megvárni, hogy a pénzintézetek elvégezzék a számításokat és megküldjék az elszámolásokat. Aki nem ért egyet az elszámolás tartalmával, annak elsőként - az elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül - a pénzintézetet kell majd megkeresnie panaszával. Ha pedig a probléma így sem rendeződik megnyugtató módon, a törvény előírása szerint az MNB-nél működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulnia. A PBT lesz jogosult eldönteni a vitát, függetlenül attól, hogy a pénzintézet tett-e alávetési nyilatkozatot a konkrét eset kapcsán - mondta az alelnök.

A törvény szerint a pénzintézeteknek a honlapjukon egyértelmű módon közzé kell majd tenniük, ha álláspontjuk szerint elszámolási kötelezettségüknek valamennyi ügyféllel szemben eleget tettek. Ha valaki e közzététel ellenére mégsem kapott elszámolást, pedig jogosultnak tartja magát erre, a közzétételtől számított 60 napon belül a pénzügyi szolgáltatónál kell panaszt tennie.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy mindkét okból felmerült panasz esetében fontos a határidő betartása. Aki elmulasztja, később már nem élhet panasszal emiatt, kivéve, ha igazolja, hogy a panasz benyújtásában akadályoztatva volt, ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül lehet az elszámolásra köteles pénzintézethez fordulni.

Windisch László elmondta, a devizaalapú hitelek esetében az elszámolás időpontja attól függ, hogy a pénzintézet indított-e keresetet általános szerződési feltételei (ÁSZF) tisztességességének megállapítására. A nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 14-28. között - vagy legkésőbb a peres eljárás befejezésétől számított 60 napon belül - kell megküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást. A forintos és ténylegesen devizában folyósított hiteleknél, ha a bank nem indított pert, 2015. április 16-30. között, ha pedig indított, augusztus 15-szeptember 30. között kell sort keríteni erre.

A forinthitelek esetében csak a 2010. november 27. előtt közzétett ÁSZF-ek, vagy ÁSZF-módosítások esetében áll fenn a tisztességtelenség vélelme. A bankok ezek esetében 2015. január 5-12. között indíthatnak pert az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének bizonyítására.

A 2010. november 27. utáni ÁSZF-ek esetében - mivel már hatályban voltak az átlátható árazásról szóló törvényi rendelkezések - a törvény szerint nem áll fenn a tisztességtelenség vélelme. Az MNB azonban megköveteli ezeknek a szerződéses kikötéseknek a tisztességességét is. Ha tehát mégis úgy találja, hogy bár ezek az átlátható árazásról szóló jogszabály hatálya alatt születtek, de tisztességtelenek, közérdekű keresetet fog benyújtani a bírósághoz. Erre február 28-ig van lehetősége - mondta Windisch László.

Az alelnök hangsúlyozta: az elfogadott devizahiteles törvények minden jogos igényt illetően rendezi az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt felmerült problémákat. "Az MNB álláspontja az, hogy a törvény maximálisan figyelembe veszi az adósok érdekét. Egyes ügyvédi irodák, civil szervezetek viszont - vélhetően saját hasznuk érdekében - olyan eljárások, például kártérítési perek megindítására sarkallják a banki adósokat, amiből utóbbiaknak előnyük nem, csak többletköltségük származik" - hívta fel a figyelmet Windisch László.

Az alelnök kifejtette, az MNB arra törekszik, hogy az ügyfelek számukra átlátható elszámolást kapjanak. Célszerű volna ezért, ha a pénzintézetek az MNB, valamint az általuk alkalmazott árfolyamokat is visszamenőleg közzétennék honlapjukon. Ez azért is fontos, mert vita esetén az ügyfeleknek panaszukban meg kell jelölniük, hogy az elszámolás milyen téves adatot vagy számítási hibát tartalmaz. Az MNB is folyamatosan tájékoztatást nyújt majd honlapján az elszámolás legfontosabb tudnivalóiról, s menetéről. A tájékoztatásba a jegybank által életre hívott Civil Hálót - nonprofit pénzügyi érdekvédő szervezeteket - is bevonják.

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a folyamatban lévő pereket és a lakóingatlannal kapcsolatos végrehajtásokat felfüggesztették az ügyfelek érdekében, 2016. április 30-ig pedig moratórium van az egyoldalú kamatemelésre is. A törvény ezzel tiszta helyzetet teremt a devizahitelek további, remélhetőleg végső rendezéséhez - húzta alá.

Az alelnök elmondta, hogy az elszámolás alapképletét tartalmazó MNB rendelet október elején jelenik meg, s hamarosan közzéteszik az elszámolás tartalmát meghatározó részletkérdéseket rendező további rendeletet is.

Jogerős az elsőfokú ítélet a Milton ügyében

A magyar állam elállt a fellebbezéstől, így a Milton Hitelezési Zrt. ügyében szeptemberben kihirdetett elsőfokú ítélet jogerős, a pénzintézet általános szerződési feltételei érvénytelenek és tisztességtelenek.

A magyar állam az elsőfokú ítélet egyik indoklási pontjára hivatkozva fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla szerdán tárgyalta volna másodfokon a Milton keresetét, azonban a magyar állam időközben visszavonta fellebbezését.

A jogszabály értelmében így az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett és a pénzintézet általános szerződési feltételei érvénytelenek és tisztességtelenek.

A bíróság elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét

A bíróság kedden elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet devizahiteles keresetét a magyar állam ellen indított perben.

A Fővárosi Törvényszéken a felperes takarékszövetkezet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a szövetkezet általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - a kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

A bíróság az első fokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a takarékszövetkezet által alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. Mivel a devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített hét alapelvből elég, ha egyet is megsértenek a pénzintézet által rögzített ászf-ek, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.

A bíróság szóbeli indoklásában kitért arra: a Polgári Törvénykönyv korábbi rendelkezései, előírásai alapján elvárható lett volna, hogy a takarékszövetkezet még a fogyasztói kölcsönszerződésekre nyáron elfogadott jogszabály (a devizahiteleseket megsegítő törvény) előtt igyekezzen a tisztességesség elvét alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződései során.

A bíróság álláspontja szerint a takarékszövetkezet által egyoldalúan alkalmazott díj-, kamat- és költségemelések tisztességtelenek, ezért érvénytelenek.

A bíróság indoklása alapján a takarékszövetkezet szerződései a törvényben rögzített hét alapelvnek nem feleltek meg. Így például olyan általános elvek ászf-ben való megfogalmazása, mint "a kockázati tényezők változása" nem tettek eleget az objektivitás elvének.

A szerződések felmondásának lehetőségét tartalmazták ugyan a pénzintézet ászf-jei, de a felmondásra, illetve az azzal párhuzamos elszámolásra olyan rövid határidőt adott a takarékszövetkezet az ügyfélnek, hogy az valódi alternatívát nem jelenthetett a fogyasztó számára.

Elutasította a Lakiteleki Takarékszövetkezet keresetét a bíróság

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet magyar állam elleni keresetét kedden.

A szövetkezet a perben az általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítását kérte.

Az ítéltet nem jogerős, ellene 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblánál.

A bíróság egyben elutasította a felperes indítványát arról, hogy - a pert felfüggesztve - a törvényszék az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.

A Lakiteleki Takarékszövetkezet üzletszabályzatának a vizsgálatakor abból indult ki a bíróság, hogy az abban szereplő - a kamat, a költségek és díjak egyoldalú módosítását lehetővé tevő - szabályok egy időpontban sem feleltek meg a feltételek tisztességtelenségét vélelmező törvény szabályainak.

Ha a törvényben szereplő hét követelmény közül akár csak egynek nem felel meg az egyoldalú módosítást lehetővé tevő kikötés, az már tisztességtelennek minősül és így nem dönthető meg a törvényi vélelem.

A bíróság ebben az ügyben is az átláthatóságot vizsgálta először. Az üzletszabályzat faltételei közül a törvényszék szerint egy olyan sem akadt, amelynek a változása esetén az ügyfél kalkulálni tudta volna a kamat - illetve a díj vagy költség - emelkedését, végső soron pedig azt, hogy miképpen változik a havi törlesztő részlete. A nem átlátható változók között szerepelt a refinanszírozási kamatláb, illetve a forrásköltség változás is.

A takarékszövetkezet szabályzata hiába vette át az egyoldalú szerződésmódosításról szóló kormányrendelet szövegét, azt nem töltötte meg tartalommal, így a szabályzat nem lett átlátható - indokolta elutasító határozatát a bíróság.

A CIB Bank keresetét is elutasította a törvényszék

Elutasította a CIB Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék.

A bíró kiemelte: a bíróság nem fogadta el a CIB Bank azon érvelését, hogy az általa alkalmazott referenciakamatok nem tartoznak a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) hatálya alá. A bíróság szerint azok a törvény hatálya alá tartoznak, mivel felperesi döntésen alapultak, a bank a kamatokat, díjakat "saját elhatározása szerint" módosíthatta.

A bíróság megállapította, hogy a bank által alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.

A kikötések többsége nem felelt meg a szimmetria elvének sem, mivel a fogyasztó terhére végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítással szemben nem kezelték kötelezettségként a fogyasztó javára történő szerződésmódosítást. A kikötésekben az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét gyakran sértő rendelkezéseket is talált a bíróság - mondta el a bíró, példaként említve, hogy a bank nem fejtette ki világosan, mit jelent a refinanszírozási feltételek megváltozása.

A bíró hozzátette: a szakmai fogalmak használata önmagában nem tisztességtelen, de lényeges követelmény, hogy az ászf (általános szerződési feltételek) a fogyasztó számára világos, érthető, és áttekinthető szerkezetű legyen.

Az objektivitás elvét is több rendelkezés sértette - jelezte a bíró. Kifejtette: volt olyan rendelkezés, amely szerint az is ok volt az egyoldalú szerződésmódosításra, ha az azonos kockázati kategóriába tartozó lízingügyletek, illetve ügyfelek kockázata megváltozott, de a változás mértékét nem határozták meg. A CIB akkor is változtathatta a díjakat, költségeket, ha például a bank informatikai rendszereit érintette változás, vagy amikor cégjogi átalakulás következtében a nyilvántartások és folyamatok közötti eltéréseket kellett összehangolnia a banknak. Ezek az okok a bíróság álláspontja szerint a bank által is előidézhető, nem objektív okok, így kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a fogyasztót.

A bíró elmondta, hogy a tételes meghatározás elvét is sértette több rendelkezés, így például az, amelyik szerint módosítási okként szolgált, ha bármely jogszabály vagy hatósági rendelkezés vagy ezek értelmezése megváltozik.

A bíró kiemelte: nem azt állítja, hogy a CIB Bank élt is ezekkel a módosításokkal, azonban a szabályozás nem felelt meg a törvényben rögzített feltételeknek.

A törvényszék a döntéskor figyelembe vette az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát is, amely nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók védelmére - ismertette a bíró.

Elutasította az FHB Ingatlanlízing Zrt. keresetét a törvényszék

Elutasította az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében.

A bíró a szóbeli indoklásban kifejtette, hogy az FHB Ingatlanlízing által alkalmazott üzletszabályzatok rendelkezései nem feleltek meg a felmondhatóság elvének, és a költségek vonatkozásában oklistát sem tartalmazott a szerződési feltétel, az egyéb kamatmódosítási feltételek vonatkozásában pedig nem feleltek meg a tételesség és az átláthatóság elvének.

A bíróság nem fogadta el az FHB azon érvelését, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglalt, a szerződés érvényességét megalapozó 7 alapelv új követelmény, mert a bíróság szerint ezek az elvek a Polgári törvénykönyvből kezdettől fennálló jogszabályi fogalmak alapján levezethetők.

A bíróság ugyanakkor egyetértett azzal a felperesi érveléssel, amely szerint a szerződéskötés körülményeit is vizsgálnia kell a bíróságnak, amely ennek megfelelően járt el - mondta a bíró.

Hozzáfűzte: az FHB Ingatlanlízing általános szerződési feltételei bár megfeleltek a felmondhatóság elvének, de az arányosság, a szimmetria és az átláthatóság elve nem teljesült. Voltak olyan szerződési feltételek is, amelyek az egyértelmű, érhető megfogalmazás, és a tételesség elvének sem feleltek meg - ismertette a bíró.

Elmondta azt is, hogy a bíróság - a felperesi kérelemmel ellentétben - nem tartotta indokoltnak, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon az ügyben.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla az EvoBank ügyében

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, amelynek tárgyalását felfüggeszti az Ab eljárásának végéig.

A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles keresetei közül az EvoBanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla.

A tanácsvezető bíró a hétfői tárgyaláson a jogerős végzés rövid, szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Ab-től, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahitele (2014. évi XXXVIII.) törvény több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Többek között azét, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik az Alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, a jogbiztonság elvét, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

A bíró indoklásában kitért arra is, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró "köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek", a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. Úgy fogalmazott, hogy a törvényben rögzített hét elv megvalósulása, "többnyire különleges szaktudás nélkül is kikövetkeztethető", de a közgazdasági folyamatok hatásainak értékeléséhez azonban a bíró jogi szaktudása nem mindig elegendő. Annak megítéléséhez pedig, hogy a kikötésben megfogalmazott körülmény kamatra, költségre, díjra ténylegesen milyen hatást fejtett ki, olyan, különleges pénzügyi és közgazdasági szakismeret szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.

A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.

Az EvoBank Zrt. fellebbezésében kérte a törvény alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, és az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazásának kizárására irányuló eljárás kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál (Ab). A bank szerint az elsőfokú ítélet indoklásában "az alkotmányellenességi aggályok meglétét" a Fővárosi Törvényszék is elismerte.

A felperes bank fellebbezésében kifejtette: a törlesztőrészletek emelkedése nem járt együtt a hitelező ok nélküli "gazdagodásával", hiszen a hitelező elvben a forrásköltségek növekedését érvényesítette a kamat- vagy díjemelés során, így a szolgáltatások közötti egyensúly általános jelleggel biztosan nem borult fel.

Az alperes magyar állam a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének helybenhagyását kérte és fellebbezési ellenkérelmében a bíróság ismertetése szerint kifejtette: a devizahiteles törvény nem utólagos jogalkotás, mert a Kúria jogegységi döntése a régi Polgári törvénykönyvön és a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos egyéb jogszabályokon alapul.

A magyar állam szerint a jogalkotó nem teremtett olyan jogi helyeztet, hogy a formálisan korábban kötött szerződésekre is kiterjedő hatály hátrányait kizárólag a pénzügyi intézményeknek kelljen viselniük.

A múlt héten tárgyalt mind a tíz perben veszítettek a pénzintézetek

A múlt héten tárgyalt mind a tíz devizahiteles perben veszítettek a pénzintézetek a Fővárosi Törvényszéken első fokon: a nagyobb bankok közül az UniCredit keresetét utasította el a bíróság, míg az AXA ügyében - eddig példátlan módon - kiegészítő ítéletet hoztak, amelyben szintén elutasították a bank keresetét.

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. keresetét múlt kedden azért utasította el a törvényszék, mert a bank által alkalmazott általános szerződéses feltételek nem feleltek meg az átláthatóság feltételének. A bíró szóbeli indoklásában elmondta: az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.

A nagyobb bankok közül a korábban már első fokon pert vesztett Erste Bank és Raiffeisen Bank ugyancsak a múlt héten közölte, hogy számításai szerint mekkora lehet az az összeg, amit a devizahiteles törvény miatt vissza kell majd fizetnie a fogyasztóknak. A Raiffeisen 240, az Erste pedig 360 millió eurós költséggel számol; mindkét pénzintézet felfelé módosította korábbi becslését.

Az AXA Bank ügyében kiegészítő ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék. A párizsi székhelyű pénzügyi csoport magyarországi leánybankjának keresetét első fokon augusztus 27-én utasította el a bíróság, az AXA azonban fellebbezésében az első fokú ítélet kiegészítését kérte. A múlt csütörtöki tárgyaláson elhangzott: a kiegészítő ítélet iránti kérelem azért volt indokolt, mert a bíróság korábbi ítéletében nem bírálta el az egyedileg meg nem tárgyalt egyes szerződésekben rögzített kikötéseket. Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest ugyanakkor nem változott a bíróság álláspontja: a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem.

Az UniCredit és AXA mellett a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt., a Szigetvár Takarékszövetkezet, és a Korona Kredit Jelzálog Zrt. magyar állam elleni keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, amely kivétel nélkül elutasította a kereseteket.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL