A bankok kerülnek ki vesztesen a devizahitel-perekből - Jogerőre emelkedett ítéletek - Összefoglaló

2014.11. 5. Jogi Fórum / MTI

Másodfokon is pert vesztett az UniCredit Bank Hungary Zrt., az eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában helyben hagyta az általa javított elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet bizonyos pontjait hatályon kívül helyezte, mivel álláspontja szerint a felperes pénzintézet keresetének érintett részei nem vizsgálhatók. A másodfokú bíróság továbbá az alperes fellebbezésének részben helyt adva javította az elsőfokú ítéletet.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék eleget tett indokolási kötelezettségének, a tényállást megfelelően állapította meg.

A bíró az ítélethirdetéskor hangsúlyozta, hogy a törvényi szabályozás lényege a konjuktivitás - az összekötés, az összekapcsolás -, így amennyiben akár egy kikötés nem felel meg valamely kritériumnak, a további kikötések vizsgálata szükségtelen. Ezáltal a perben vizsgált fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosítást lehetővé tévő pontjai tisztességtelenek, mivel azok egyik esetben sem feleltek meg az átláthatóság elvének.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó javaslatát, illetve azt a megismételt kérelmét, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz, és 579 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot.

Másodfokon is pert vesztett a CIB Lízing

Másodfokon is pert vesztett a CIB Lízing Zrt., az eljáró Fővárosi Ítélőtábla határozatában helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.

A másodfokú bíróság szerint a pénzintézet fellebbezése megalapozatlan, az első fokon eljáró törvényszék a kívánt mértékben eleget tett indokolási kötelezettségének és a tényállást helyesen állapította meg. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú ítélettel, miszerint a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő pontjai nem felelnek meg az egyértelműség és átláthatóság elvének, így azok tisztességtelenek.

A tanácselnök a nyáron elfogadott fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos törvényre hivatkozva felhívta a figyelmet: az elvek konjuktívak, egyetlen elv megfelelésének hiányában már megállapítható a tisztességtelenség, részleges megfelelés pedig nem lehetséges.

A másodfokú bíróság szükségtelennek tartotta nyelvész-, vagy közgazdász szakértő kirendelését, valamint tanúk meghallgatását. A peres eljárásban kizárólag a szerződéses kikötések szövegezését kellett vizsgálni, így irreleváns a pénzügyi intézmény gyakorlatára vonatkozó bizonyítás – mondta a bíró.

A határozat szerint a felperes pénzügyi intézmény nettó 500 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére köteles.

Az Erste Bank felülvizsgálati kérelmet nyújt be

Az Erste Bank Hungary Zrt. felülvizsgálati kérelmet kíván benyújtani a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős döntése ellen, amellyel az elutasította a hitelintézet magyar állam elleni devizahiteles kereseti kérelmét - közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Az Erste a fellebbezéssel továbbra is bizonyítani kívánja, hogy az általa alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítási kikötések tisztességesek.

A közlemény emlékeztet, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2014. október 22-én hozott másodfokú jogerős ítéletében megállapította, hogy a deviza alapú kölcsön fogalmába nem tartozik az euróban, illetve svájci frankban nyilvántartott szabad felhasználású jelzáloghitel, ezért ezen termékkör vonatkozásában a pert megszüntette és az elsőfokú ítéletet ebben a részében hatályon kívül helyezte. A szabad felhasználású jelzáloghitel vonatkozásában a banknak új keresetet kell benyújtania 2015. január 5-12. között.

Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, azaz elutasította az Erste Bank Hungary Zrt. kereseti kérelmét, amelyben a bank az általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítási kikötéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

Jogerősen veszített a Erste Lakáslízing az állammal szemben

A Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásán másodfokon, jogerősen elutasította az Erste Lakáslízing Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

A lízing cég, mint felperes által az állam, mint alperes ellen indított eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét hagyta helyben az ítélőtábla, mindössze néhány helyen egészítette ki annak indoklását.

Az ítélőtábla az elutasító ítéletét indokolva először felidézte az elsőfokú bíróság ítéletéből azt a részt, hogy miért nem kért előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól, illetve miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz. A bíróságot nem terheli az európai fórumhoz fordulás kötelezettsége, hogy az értelmezze a vonatkozó irányelvet, illetve az alapjogi kartát. Miután a per alapját adó törvény nem visszamenőleges hatályú, így az Alkotmánybírósághoz sem fordult a törvényszék.

Az ítélőtábla meglátása szerint a törvényszék helyesen tárta fel az ügy tényállását, és alkalmazta a jogszabályokat. A másodfokú ítélet indoklása kifejti, hogy a tisztességtelenséget nem a hitelintézeti törvény, hanem a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint kell megítélni. Így ha a szerződés feltételei a jó erkölcsbe ütköznek, akkor a szerződés semmis. A megállapodás nem helyezheti kiszolgáltatott helyzetbe az egyik felet azzal, hogy a másik fél - nem konkrétan meghatározottan - egyoldalúan módosíthatja azt.

Külön rész volt az ítélőtábla indoklásban a referencia kamatláb változását követő automatikus kamatmódosítás. Ez önmagában nem tisztességtelen, de ha a lízing cég más - meg nem nevezett - okból is módosíthatja egyoldalúan a szerződéses kamatot, akkor az már tisztességtelen.

Amikor azt a hét feltételt vette sorra az ítélőtábla, amelyek bármelyikének hiánya tisztességtelenné teszi a szerződést, első helyen a tételes meghatározottságot említette. Amennyiben egy felsorolás a "különösen" szóval kezdődik, nem lehet tételesen meghatározott.

Szó esett még az indoklásban az információk nem szimmetrikus voltáról is. A lízing cég a pénzügyekben professzionista, míg a magánszemély ügyfele - a fogyasztó - nem az. Ezért kell a szerződési feltételeket úgy ismertetni ez utóbbival, hogy megértse: milyen jövőbeli változások miképpen módosítják a terheit, vagyis a havi törlesztő részletet.

Fontos az is, hogy a fogyasztó átlássa a változásokat és ha azok következményei nem a szerződésnek megfelelőek, akkor fel tudjon lépni ellenük - rögzítették az indoklásban.

Jogerős a Santander elleni ítélet

Helybenhagyta a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. ügyében hozott elsőfokú elutasító ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatában, korábban a Fővárosi Törvényszék utasította el a pénzintézet magyar állam ellen, az általános szerződési feltételekhez (ászf) kapcsolódó vélelem megdöntésére irányuló keresetét.

Az ítélőtábla egyben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és leszállította a felperes pénzintézet által fizetendő másodfokú perköltséget 381 ezer forintra. A szóbeli indoklásban a bíró közölte: az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és jogi indoklásával túlnyomórészt egyetért, azt részben kiegészíti és módosítja.

A bíró kifejtette: a felperes alappal érvelt azzal, hogy a tisztességtelenség törvényi vélelme nem vonatkozik a legfeljebb egy év futamidejű kölcsönszerződésekben található kikötésekre, mivel ebben az esetben a felperes nem változtathatja meg a kamatlábat. Ezek a szerződéses kikötések nem minősülnek a törvény hatálya alá tartozó, egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító feltételnek - mondta. Ebben az esetben pénzintézet átvállal minden, a körülmények megváltozásából eredő kockázatot, így ebben a körben kereshetőségi ok hiányában van helye az elutasításnak – tette hozzá. Az ítélőtábla elutasította a felperes pénzintézet indítványát az Európai Bíróságnál való döntéshozatali eljárás kezdeményezésére, mivel az ügyre közvetlenül alkalmazandó uniós jog nem vonatkozik.

A bíróság csak azt vizsgálhatja, teljesültek-e a devizahiteles törvényben meghatározott követelmények a szerződéses kikötésben – tette hozzá a bíró.

Az alkalmazandó rendelkezések tekintetében az alaptörvény-ellenességet, nemzetközi szerződésbe ütközést az ítélőtábla nem érzékelt, ezért mellőzte a felperes indítványát az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére is. Hozzátette: más bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsának határozata a bíróságot nem köti.

A bíró közölte: a felperes által kért részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, mert a vizsgálandó szerződéses kikötés egységes egész. A perben részleges érvénytelenséget megalapító döntés nem hozható, mivel a törvény meghatározza, hogy a bíróság döntése kétféle lehet: vagy elutasítja a keresetet, ha a szerződéses kikötés tisztességtelen, vagy megállapítja a tisztességességet és így az érvényességet.

Az ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy egyes kikötések megfelelnek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, mert az nem ítélhető meg csupán nyelvtani jelentés alapján. Az érthető megfogalmazás követelményének nem felel meg az olyan megfogalmazás, ami gazdasági következményeit illetően nem egyértelmű – mondta a bíró.

Másodfokon is veszített az Argenta

Másodfokon is veszített az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a magyar állam ellen a devizahiteles perben a Fővárosi Ítélőtábla előtt.

Az ítélőtábla - indokaival együtt - jóváhagyta az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét.

A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklásában kifejtette, hogy az általános szerződési feltételek mellett az egyedileg megtárgyalt feltételek vizsgálatát is kérte a pénzügyi szolgáltató. A törvényszék egy olyan feltételt sem talált, amely megfelelt volna a vonatkozó törvényben szereplő mind a hét elvárásnak, ezért utasította el a felperes Argentának, a magyar állam, mint alperes elleni keresetét.

A bíróság elsődlegesen az általános szerződési feltételek átláthatóságát vizsgálta, de kitért még az egyértelmű és tételes megfogalmazás elvének és más feltételeknek a vizsgálatára is.

Közölte: az átláthatóság azt jelenti, hogy a fogyasztónak a szerződéskötés időpontjában látnia kellett azt, hogy a körülmények milyen változása, miképpen érinti az ő jövőbeni terheit. Vagyis tudnia kellett az ügyfélnek azt, hogy a havi törlesztő részlete miképpen változik - állt az elsőfokú ítéletben.

Az ok-listát sem látta megalapozottnak a bíróság, mivel nem szerepelt benne, hogy milyen okok, miképpen befolyásolják a kamatokat és a költségeket. Nem volt tételes lista arról sem, hogy a kamat mitől, milyen mértékben módosul.

Vesztett a Summit Pénzügyi Zrt. is másodfokon

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett jogerős határozatában helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék Summit Pénzügyi Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította a pénzügyi intézmény magyar állam elleni, devizahitelekkel kapcsolatos keresetét, és kötelezte, hogy fizessen meg az alperes részére 635 ezer forint másodfokú perköltséget.

A Summit fellebbezésében az elsőfokú ítélet módosítását, illetve annak hatályon kívül helyezését kérte, továbbá, hogy a másodfokú bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a per felfüggesztése mellett kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságtól. Az ítélőszék ezeket az indítványokat elutasította.

Az ítélet szóbeli indoklása szerint a felperes téves jogi következtetésekre, illetve a teljes körű indokolási kötelezettség elmulasztására alapította az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét. Az ítélőszék álláspontja szerint az indokolási kötelezettség elmulasztása csak kivételesen eredményezheti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, akkor, ha egyáltalán nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét mire alapította, ez azonban nem áll fenn.

A közjogi érvénytelenség kérdéskörével kapcsolatban az ítélőtábla kifejtette: ha valamelyik tagállam megsérti a konzultáció szabályait, az EKB a bírósághoz fordulhat és kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet, utóbbira azonban nem került sor.

Az ítélőtábla álláspontja szerint nincs közvetlenül alkalmazandó uniós jog. Az adott perben ugyanis nem a felperes és a fogyasztó által kötött szerződések érvényességét vagy érvénytelenségét vizsgálják, hanem azt, hogy a per alapját képező törvényben meghatározott vélelmet sikerül-e a felperesnek megdöntenie, más jogszabályokat és az uniós jogot nem lehet alkalmazni.

Az ítélőtábla utalt továbbá arra, hogy a bíróságnak csak az alkalmazandó jog tekintetében van joga arra, hogy az Ab-hez forduljon, a felperes pedig a jogszabály olyan rendelkezéseit is sérelmezte, és kérte az Ab elé vitelüket, amelyek alkalmazása az adott perben fel sem merülhet.

A másodfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy a bíróságoknak nem kell részletesen megindokolniuk, hogy miért nem tartják az alkalmazandó jogszabályt alaptörvény-ellenesnek. Az ítélőtábla szerint ez azt jelentené, hogy az Ab helyett a rendes bíróság végzi el egy jogszabály alaptörvény-ellenességének a felülvizsgálatát, ezzel pedig az Alkotmánybíróság jog- és hatáskörét venné át.

Kizárt, hogy a bíróság állást foglaljon abban a kérdésben, hogy az adott perben hozott döntés hogyan fog hatni az egyedi ügyekre. A bíróságnak kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a törvényben meghatározott elvek a felperes által meghatározott szerződési feltételek esetében teljesülnek-e. Ezzel kapcsolatban az ítélőtábla utalt arra, hogy ezek az elvek konjunktívak, ami azt jelenti, hogy bármelyik feltétel hiányzik, szükségtelen a többit vizsgálni.

Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy valamennyi szerződéses feltétel vonatkozásában hiányzik az átláthatóság. Utalt arra, hogy ennek érvényesülése nagyon szorosan kapcsolódik az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvéhez, mert ha valami nem érthető, nem világos, kizárt, hogy ellenőrizhető legyen.Az elsőfokú bíróság az ítélőtábla szerint helyesen utalt arra, hogy a 2009-től alkalmazandó szerződési feltételekben a szerkesztési mód és a hiteldíjak változásával kapcsolatos indokoknak a megkettőzése a fogyasztók számára megtévesztő, egyáltalán nem valósul meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve. Ennek az elvnek az érvényesülése azt jelenti, úgy kell megfogalmazni a díjemelésre lehetőséget adó egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit, hogy a fogyasztó fel tudja mérni, milyen okok esetén, milyen mechanizmusban és milyen mértékű változás következhet be. Az érthető és egyértelmű megfogalmazás valamint az átláthatóság hiánya miatt a további feltételeket nem vizsgálta az ítélőtábla.

Alkotmánybírósághoz fordul az ítélőtábla a K&H perében

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt - jelentette be az ügyben eljáró bíró a múlt hétfői tárgyaláson.

A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.

A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is - tette hozzá a bíró.

Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.

Sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az állam szerepvállalása a polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végző bíróságok előtti eljárásban, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt – mondta a bíró. Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba – emelte ki.

A felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, mondta a bíró, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak. A törvényből nem derül ki, hogy a jogalkotó mely személyek csoportjainak jogait kívánja alakítani, hogy az ítélet hatálya mely személyekre, a személyek mely csoportjára terjed ki, ami veszélyezteti a jogbiztonságot – fejtette ki a bíró.

A jogbiztonság követelményével szemben alapvető elvárás, hogy a döntés végleges hatályához, jogerejéhez semmilyen kétség ne fűződjön – jegyezte meg.

A Raiffeisen-csoport két pert is elveszített másodfokon

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatában jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék szeptember 10-én, a Raiffeisen Bank és a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéleteit, amelyekben elutasította a pénzügyi intézmények magyar állam elleni, devizahitelekkel kapcsolatos kereseteit, és arra kötelezte őket, hogy fizessenek meg egyenként 635 ezer forint másodfokú perköltséget az alperesnek.

A Fővárosi Ítélőtábla egyik pénzügyi intézmény esetében sem találta megalapozottnak az alkotmánybírósági eljárásra, illetve az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásra és a másodfokú tárgyalás felfüggesztésére irányuló indítványt, ezért elutasította azokat.

A bíró a Raiffeisen Bank keresetére vonatkozó határozat szóbeli indoklásában kifejtette, hogy a fellebbezés érdemben is alaptalan, az elsőfokú bíróság a döntéshez szükséges tényállást helyesen bírálta el, helyes jogi álláspontot képviselt. Annyiban alapos volt a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság indoklása hiányos volt, amit az ítélőtábla pótolt, ez azonban nem olyan eljárási szabálysértés, aminek érdemi hatása lenne.

Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal abban, hogy elsőként a szerződéses feltételek átláthatósága, egyértelmű és érthető megfogalmazása vizsgálandó. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés akkor felel meg a törvényben foglalt elveknek, ha szerződéskötéskor felmérhető a módosítások hatása, bekövetkeztük után pedig ellenőrizhető annak indokoltsága, arányossága és mértéke. A bank szerződéses feltételei azonban a megfelelő és szükséges korlátok nélkül biztosították az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, ezért helyesen minősítette azokat az elsőfokú bíróság tisztességtelennek. Az elsőfokú bíróság megalapozottan mellőzte a további bizonyítást, a szakértő kirendelését is a másodfokú határozat szerint.

A Raiffeisen Lízing Zrt. esetében a másodfokú határozat szóbeli indoklása szerint az elsőfokú bíróság a szerződéses kikötések elbírálása során ugyancsak helyesen állapította meg a tényállást és helyes jogi álláspontot elfoglalva hozta meg az elutasító döntést, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az indoklás kiegészítésével helybenhagyta.

A bíróság szóbeli indoklásában egyebek mellett ismertette: részben alaposnak ítéli a felperes fellebbezését, mert a pénzügyi intézmény kizárólag a devizaalapú szerződéseket tette a per tárgyává, keresetének nem képezték tárgyát a devizaszerződések, ezért azzal kapcsolatban az elsőfokú bíróság szükségtelenül fejtette ki álláspontját.

Jelen perben nem hozható a részleges érvénytelenségre vonatkozó döntés; a bíróságnak a törvény alapján kétféle döntése lehet: elutasíthatja vagy tisztességesnek, így érvényesnek ítélheti a szerződési feltételeket. Az ítélőtábla álláspontja szerint bármelyik elv sérelme megállapítható, a többi érvényesülése irreleváns - fejtette ki a bíró, aki utalt arra is, hogy más tanács vagy bíróság döntése nem kötötte a Fővárosi Ítélőtáblát.

Jogerős az Erste Bank elleni ítélet, de két hiteltermékénél megszüntették a pert

Az Erste Bank Hungary Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla határozatában két hiteltermék kivételével - amelyekre nem vonatkozik a jogszabály - helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely szerint nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).

A bíró közölte: a másodfokú határozat a felperes pénzintézet piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre euró elnevezésű, valamint piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre svájci frank elnevezésű termékei vonatkozásában a pert megszünteti, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú határozatot egyebekben helybenhagyja a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélőtábla a felperessel azonos véleményen volt azt illetően, hogy a szerződés jellegének megállapítása során nem az elnevezésének, illetőleg az adós magatartásának van jelentősége, hanem annak, hogy a szerződés ténylegesen tartalmaz-e effektivitási kikötést. Ennek minősül az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a tartozást ténylegesen valamely, a fizetés helyének pénznemétől eltérő pénznemben kell leróni – mondta a bíró.

Azt a kikötést, amely szerint az adós tetszőlegesen forintban vagy devizában egyaránt törleszthet, effektivitási kikötésként kellett figyelembe venni, ezáltal az azt tartalmazó szerződés nem devizaalapú, hanem devizaalapúnak nem minősülő, a forinthitelhez közelebb álló hiteltípus, amint azt már egyértelművé is tette a 2014. évi XL-es törvény általános indoklása – mutatott rá a bíró, hozzátéve: irreleváns az adós döntése, annak vizsgálatára jelen eljárásban nincs mód.

Nem a választás eredménye, hanem a lehetősége bír relevanciával annak eldöntésekor, hogy a szerződés a törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e vagy sem – tette hozzá. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy önmagában a magatartási kódexnek és a pénzintézet árazási elveinek való megfelelés nem zárja ki a szerződéses feltételek tisztességtelenségének bíróság általi vizsgálatát. A bíró kiemelte: a felperes az egyoldalú szerződésmódosítást engedő kikötéseit a különböző okiratokban, bonyolult utalószabályok alkalmazásával rögzítette, ami nyilvánvalóan nem felel meg az átláthatóság elvének. Az érdemben vizsgálható termékek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseinek egyikénél sem érvényesült az átláthatóság elve – mutatott rá a bíró az indoklásban, hozzátéve: mivel az elvek konjunktívak, bármelyik sérelme azt eredményezi, hogy a díjemelés tisztességtelen.

Jogerőre emelkedik az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. ellen hozott ítélet

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla határozatában helyben hagyta az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.

Az ítéletőtábla szerint a nyáron elfogadott devizahitelekkel kapcsolatos törvényben megfogalmazott elvek kiegészítőek és egyenrangúak, ezért a törvényszék nem volt köteles minden elvet vizsgálni, elegendő volt annak megállapítása, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú módosítást lehetővé pontjai nem átláthatóak. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélettel teljes egészében egyetért és úgy véli, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a pénzintézet fogyasztói kölcsön- és hitelszerződései tisztességtelenek és ezért érvénytelenek. A bíró az ítélet szóbeli indoklásában elmondta: jelen peres eljárásban pedig kizárólag ezt kellett vizsgálni, nem a gyakorlati alkalmazást.

A másodfokú bíróság továbbá nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal, miszerint amennyiben a szerződéses kikötések megfelelnek a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek (Hpt.), azok egyaránt tisztességesek. A társaság nettó 407 ezer forint perköltség megfizetésére köteles.

 Jogerős a Credit House ellen hozott ítélet

Tisztességtelenek a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. általános szerződési feltételei a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozata szerint, a bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely így jogerőre emelkedik.

A másodfokú bíróság szerint a Fővárosi Törvényszék által hozott ítélet, az indokolás kiegészítésével, alapvetően helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései nem felelnek meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, ezért tisztességtelenek és érvénytelenek. A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz való fordulásra vonatkozó kérelmét, és 504 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot.

A bíróság szerint a bank által használt kifejezések túl általánosak, így az átlagos fogyasztó egyebek mellett nem tudja felmérni, milyen módon és mértékben változnak az általa vállalt kötelezettségek.

Az ítélet szóbeli indoklása során a tanácselnök hangsúlyozta: a törvényi szabályozás lényege a konjuktivitás - az összekötés, az összekapcsolás -, ezért amennyiben akár egy rendelkezés nem felel meg valamely kritériumnak, a további kikötések vizsgálata szükségtelen, a tisztességtelenség vélelme fennáll.

Másodfokon is veszített a Merkantil bank

Elutasította a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank állammal szembeni keresetét mai tárgyalásán, a bank az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

A másodfokon eljárt ítélőtábla érdemben osztotta az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék véleményét: a hitelintézet nem tudta megdönteni azt a törvényi vélelmet, amely minden egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét tisztességtelennek minősíti.

Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel megítélése szerint erre nincs lehetősége. Előzetes döntéshozatalt pedig azért nem kért az Európai Bíróságtól, mivel nem merült fel olyan probléma, amely közösségi jogszabály értelmezését igényelte volna.

A bíróság ítélete indoklásában kifejtette, hogy a polgári jog szabályai szerint a kölcsönös érdekeket kiegyenlítő alku folyamán alakul ki egy szerződés tartalma. Érvényesülnie kell azonban a jóhiszeműség és tisztességesség elvének, továbbá ha a szerződés jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütközik, akkor semmis.

Amennyiben jogszabályi rendelkezés válik a szerződés tartalmává, az is csak akkor lesz tisztességes, ha egyértelmű előírásokat tartalmaz. A keret jellegű jogszabályi feltétel nem ilyen.

A per alapját adó törvény hét elvet sorol fel, amelyek mindegyikének meg kell felelnie a szerződéses kikötéseknek, mert ha csak egybe is beleütköznek, akkor tisztességtelennek minősül a szerződés. A törvény eleve tisztességtelennek minősíti a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási feltételeit, amely vélelmet az állam ellen indított perben dönthetik meg.

A szerdai ilyen perben a bíróság csak az első feltételt, az átláthatóságot vizsgálta, ugyanis már ennek sem feleltek meg a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank egyoldalú szerződésmódosítási feltételei.

Ezek után a többi feltételt már felesleges volt vizsgálni.

Az átláthatóság követelményének alapvető feltétele az, hogy a fogyasztó előre lássa: milyen gazdasági változások, miképpen hatnak az ő törlesztési terhére. Miután a fogyasztó tárgyalási pozíciója és információi hátrányosabbak a bankéhoz képest, nem irreális elvárás az, hogy a várható kockázatokat a bank mérje fel. Ezt követően pedig érthetően tárja azokat a fogyasztó elé, aki így eldöntheti: vállalja-e azokat.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
BANK
DEVIZAHITEL