Automatikus kegyelmi eljárás életfogytiglanosoknak - Okafogyottá vált az Alkotmánybírósághoz benyújtott bírói indítvány

2015.01.23. Jogi Fórum / MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) megszüntette azt az eljárását, amelyben egy konkrét büntetőügy bírájának indítványára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányosságát vizsgálták, időközben ugyanis megváltozott az erre vonatkozó szabályozás, és így az indítvány okafogyottá vált.

Az Ab honlapján közzétett határozat szerint tavaly áprilisban indítványozta védői kezdeményezésre a Szegedi Ítélőtábla a tényleges életfogytiglan hazai szabályozásának vizsgálatát a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva. Eszerint az embertelen, megalázó büntetés tilalmára figyelemmel minden elítéltnek joga van arra, hogy már elítélésekor tudja, miként kell viselkednie ahhoz, hogy legyen esélye a szabadulásra. Ugyancsak joga van azt tudni, milyen feltételek mellett - beleértve a lehetséges felülvizsgálat időpontját - nyílik lehetősége arra, hogy a további szabadságveszés végrehajtása alól mentesüljön.

A tábla indítványában arra hívta fel a figyelmet: a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint minden fogvatartottnak - beleértve az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket - biztosítani kell a rehabilitáció lehetőségét és az esélyt a szabadulásra, ha rehabilitációjuk sikeres volt.

A strasbourgi emberi jogi bíróság működésének alapjául szolgáló egyezmény, melyet Magyarország is aláírt, kimondja: "Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni." Ennek a követelménynek a teljesüléséhez a strasbourgi bíróság szerint szükséges egy olyan mechanizmus, melyben legalább 25 év elteltével sor kerül felülvizsgálatra, majd további időszaki felülvizsgálatokra is.

Az adott ügyben eljáró védő, illetve bíróság szerint azonban a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása ennek a követelménynek nem felelt meg, az elítélt szabadulásának még csak a lehetőségét sem vizsgálhatták a bíróságok.

Az indítvány benyújtása után azonban lényegesen módosult a magyar szabályozás, így a korábbit támadó indítvány okafogyottá vált, és az Ab ezért megszüntette az eljárást. Az új szabályozás indoka éppen a strasbourgi gyakorlat, lényege pedig, hogy 40 év letöltése után automatikusan kegyelmi eljárás indul, amelyben vizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt szabadulásának lehetőségét.

A keddi határozathoz az Ab 15 tagja közül ketten - Kiss László és Lévay Miklós - fűztek különvéleményt.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tavaly ősszel elmondta: új kegyelemi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglanra ítélteknél a büntetés-végrehajtási törvény módosítása nyomán. Ennek oka pedig, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot azért, mert a tényleges életfogytiglanra ítélteknek "nincs meg a reményhez", az ítélet felülvizsgálatához való joguk.

Az államtitkár korábban elmondta, a kegyelemre való alkalmasságot, a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A bizottság indokolt véleménye köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását. Az államfő nem csak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is, hogy törli az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárását. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, ám a bíróság már vizsgálhatná a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

A magyar büntetőjogban 1999 óta van tényleges életfogytiglan és a 2000-es évek elejétől alkalmazzák, tehát mintegy másfél évtizede töltheti büntetését az első tényleges életfogytiglanra ítélt. Tavaly őszi adatok szerint Magyarországon 275 embert ítéltek életfogytiglanra, közülük mintegy 40-et tényleges életfogytiglanra.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK