Világszerte egyre keményebben lépnek fel az adóelkerülést szolgáló nemzetközi cégstruktúrák ellen, ami nem csak a multinacionális vállatokat, hanem hírességek, sportolók és sportklubok tevékenységét is érinti. Legutóbb a Barcelona elnökét, Bartomeu-t vádolták meg azzal, hogy Neymar leigazolásához kapcsolódóan 2,8 millió euro adót csalt el, de az átigazolás kapcsán a korábbi elnök elleni is folyik még a vizsgálat. Mindeközben tovább folyik az adócsalással vádolt Messi pere is, és úgy tűnik, más országokban is rájár a rúd a futball jeles képviselőire. Portugália a brazil kapitány, Scolari állítólagos adócsalását vizsgálja, Olaszországban pedig Cannavaro nézhet szembe hasonló vádakkal.

A napokban jelentette be a spanyol Legfelsőbb Bíróság, hogy a Barcelona jelenlegi elnöke, Josep Maria Bartomeu ellen is vizsgálatot kezdeményez. A gyanú szerint a sportklub nem fizetett be 2,8 millió euró személyi jövedelemadót azután az összeg után, amelyet Neymar szülei cégének fizetett ki, és aminek köze lehetett a focista leigazolásához.

„A futballklubok és képviselőik elleni kemény fellépés jól illeszkedik a nemzetközi trendekbe” – hívja fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője. “Az államok egyre szigorúbb vizsgálatokat folytatnak a költségvetésüket megrövidítő ügyletek feltárására és felszámolására, amelyek célja, hogy kivonjanak egyes jövedelmeket az adózás alól, vagy jövedelmeket csoportosítsanak át kedvezőbben adóztató országokba. Ez több multinacionális vállalatot is érint, de hírességek, köztük sportolók sem kerülhetik el az adóhatóságok vizsgálatait.”

Neymar leigazolása miatt több mint egy éve robbant ki botrány, amikor kiderült: a hivatalosan bejelentett összegnél jóval többe – 57 millió helyett közel 95 millió euróba – került a játékos. Rosell, a csapat akkori elnöke a leigazolás díját több összegben, több jogcím alatt fizette ki: összesen 11 szerződés született, egy részük Neymar családjához kötődő cégekkel. A spanyol adóhatóság szerint a klubnak a teljes összeg után vissza kellett volna tartani a személyi jövedelemadót, de a kifizetések egy részénél ez nem történt meg. A klub tavaly 13,6 millió euró adót fizetett be pótlólag, hogy rendezze az ügyet és Rosell is lemondásra kényszerült. A már Bartomeu elnöksége idején kifizetett összeg újra kényelmetlen helyzetbe hozhatja viszont a Barcelonát.

Folyamatban van a csapat játékosának, Lionel Messi-nek pere is, aki a vád szerint úgy csalt adót Spanyolországban, hogy a képmásának felhasználásáért kapott jogdíjakat belize-i és uruguay-i offshore cégeken keresztül szedte be. Olaszországban Cannavaronak okozhat még sok kellemetlenséget, hogy a jachtbérléssel foglalkozó cégével a gyanú szerint úgy vett igénybe adókedvezményeket, hogy hajóit csak személyes használatra tarja fenn. Portugáliában a brazil válogatott kapitányának, Scolarinak az ügyeit vizsgálják, aki a személyéhez kötődő jogdíjakból cégein keresztül jelentős összegeket utalt át egy Miamiban lévő bankba – a gyanú szerint azért, hogy bevételeket titkoljon el a Portugál adóhatóság elől.

“Az adóelkerülés elleni nemzetközi összefogás eredményei egyre látványosabbak. A kétoldalú adóegyezmények, az EU és az OECD égisze alatt folyó jogalkotás egyre hatékonyabb eszközöket ad a hatóságok kezébe, hogy az ilyen és hasonló eseteket feltárja. A futballklubokhoz és sztárjaikhoz, vagy a nagy nevű nemzetközi vállaltokhoz kapcsolódó esetek csak a jéghegy csúcsa. Az egyre több adatra kiterjedő automatikus információcsere és az egyre szorosabb adóügyi együttműködések várhatóan egyre több hasonló ügyet hoznak majd felszínre a következő években” – mondta el Békés Balázs.