1991. január 1-jei dátummal kezdődően fogja vizsgálni az Európai Parlament speciális bizottsága a tagállamok adómegállapodásait. Az elmúlt hónapokban több botrányos ügyben is felmerült a gyanú, hogy ilyen megállapodások révén több multinacionális cégnek, köztük például az Amazonnak, vagy az Apple-nek igazságtalanul kevés adót kellett csak fizetnie. Az Európai Parlament az Európai Bizottság hasonló vizsgálatainak hatására döntött úgy, hogy speciális bizottságot hoz létre. Egyik testület sincs könnyű helyzetben, hiszen a vizsgálatokat több irányból is támadják, mondván, hogy az egy burkolt próbálkozás a nemzeti adópolitikák harmonizációjára.
„A problémát nem az adómegállapodások intézménye okozza, mivel az egy bevett eljárás, amellyel komplex ügyletek esetében kiszámítható viszonyokat biztosítanak a tagállamok az adózóknak. A problémát ennek visszaélésszerű alkalmazása jelenti, amivel néhány multinacionális cég jogosulatlan módon jutott jelentős adóelőnyhöz” – mondta el Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője. „Ezzel szelektív módon juthattak versenyelőnyhöz bizonyos cégek, ami szembemegy az EU alapelveivel. A speciális bizottság elsőszámú feladata ezért, hogy javaslatokat tegyen azokra a jogi intézkedésekre, amelyekkel megszüntethető az a gyakorlat, hogy nagyvállalatok adómegállapodásokkal kerüljék el, vagy minimalizálják az adófizetést. A parlamenti vizsgálat középpontjába nem a cégek kerülnek, hanem az EU tagországainak adójogi gyakorlatai, a cél pedig minden olyan torzító tényező eliminálása, amellyel a szabad verseny befolyásolható.”
A 45 tagú testületnek még 5 hónapja van arra, hogy a javaslatait elkészítse. A megoldás azért is sürgető, mert az elmúlt hónapokban egyre több hasonló ügy borzolta az európai kedélyeket. A legnagyobb botrány 2014 végén robbant: az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának Lux Leaks nevű tényfeltáró riportja Luxemburg 2002 és 2010 közötti megállapodásait tárta fel, amely több mint 300 multinacionális vállalatot érintett. Ezek szerint Luxemburg segítő kezet nyújtott a vállalatok fizetendő adójának minimalizálásához. A nagyvállalatoknak nem volt másra szükségük ehhez, csak egy leányvállalatra a nagyhercegségben, amely kölcsönökkel finanszírozta a vállalatcsoportot. Ezzel a módszerrel Luxemburgba csoportosították át a profitot, ahol már jóval alacsonyabb adókulccsal kellett adózniuk.
A Benelux államok közül nem csak Luxemburg került gyanúba. Az Európai Bizottság szerint a belga többlet profit adómegállapodások is tiltott állami támogatás gyanúját vetik fel: ezek ugyanis csak és kizárólag nemzetközi cégek számára biztosítottak adómentességet a profit nagy részére. Írország már korábban reagált egy hasonló, régóta nemzetközi kritikák célpontjának számító, adótervezési lehetőség a „Double Irish” megszüntetésével.
„Az Európai Bizottság vizsgálata mellett az Európai Parlament speciális bizottságának felállítása is azt mutatja, hogy az EU rendkívül komolyan veszi ezeket az eseteket, amelyek egyszerre vetik fel a szabad verseny megsértését és az adóelkerülést. Az Európai Bizottság vizsgálatainak azt kell feltárnia, hogy az adóhatóságok jogszerű állami támogatást biztosítottak-e a cégeknek, vagy indokolatlan versenyelőny juttatásával a szabad verseny torzulását idézték elő. A speciális parlamenti bizottság javaslatai pedig a jövőben kiküszöbölhetik majd a hasonló esteket” – mondta el Békés Balázs.
