Nyomozást rendelt el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál (MBVK) történtek miatt pénteken a Budapesti Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Bagoly Bettina közölte: az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható.
A feljelentés a MBVK működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, azonban az ügyről bővebb tájékoztatást az ügyészség nem adhat – fogalmazott a szóvivő.
Az igazságügyi tárca március végén adott tájékoztatást arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.
A minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a MBVK teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több – meg nem nevezett – ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja – közölte akkor a minisztérium.
A Mandiner.hu portál március elején arról írt, hogy a kamara működéséről három jelentés – számviteli-gazdasági, jogi és informatikai – készült; a szervezet egyebek mellett több tízmillió forintos éves közgyűléseket tartott, és közel 40 millió forintot költött az egyik kereskedelmi csatornán futó sorozatban való megjelenésre.
Trócsányi: Vissza kell szerezni a végrehajtások iránti közbizalmat
Az igazságügyi miniszter közlése szerint a kormányzat a jövőben nemcsak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) működését, hanem az egyes irodák és a végrehajtók munkáját is górcső alá kívánja helyezni.
Trócsányi László a Napi Gazdaságnak adott interjúban közölte: céljuk, hogy visszaszerezzék a végrehajtások iránti közbizalmat. A miniszter a lapnak azt is elmondta, csökkentik a végrehajtói tarifákat és felső határt szabnak a munkadíjakban és jutalékokban.
Aki jelenleg végrehajtó, automatikusan az marad, ha teljesíti a képzettségi követelményeket és panasz miatt nem marasztalják el. A kieső és új státusokra pályázat alapján történik majd a kiválasztás – olvasható a lap pénteki számában megjelent interjúban.
Trócsányi László arról is beszélt, hogy az MBVK felett a közhatalom kontrollja eddig minimális volt, holott a végrehajtás állami közfeladat. Az Igazságügyi Minisztériumnak csak a kamara működésére volt rálátása, az egyes végrehajtók tevékenységét nem ellenőrizhette, csak extrém esetekről volt tudomása – fűzte hozzá.
A kamarai rendszer átalakításáról szólva elmondta, bírósági végrehajtói kart hoznak létre, amely köztestületként (a végrehajtók szervezeteként) alapvetően érdekképviseleti feladatokat lát el. A Bírói Végrehajtói Hivatal ellenben a közhatalomhoz kapcsolódó szakmai kontroll felelőse lesz, vezetőjét a mindenkori szakminiszter fogja kinevezni.
Közölte, Orbán Viktor miniszterelnök azzal bízta meg, hogy olyan struktúrát építsen ki, amivel visszaszerezhető a végrehajtások iránti közbizalom. Ehhez – fűzte hozzá – gyökeresen más szemlélet szükséges a végrehajtásokban.
Elmondta, legfontosabb céljuk annak elérése, hogy az emberek ne úgy érezzék, ellenük folyik az eljárás. Terveiről szólva azt mondta, számos területen nyújthatnak majd segítséget, így például a gyermektartást érintő ügyekben a végrehajtás elindításához a jövőben a rászorulók támogatást kaphatnak.
Emlékeztetett: bár vannak, akik jelenleg érettségivel látják el a végrehajtói munkát, a második Orbán-kormány 2013-ban előírta, hogy az újonnan belépő végrehajtóknak már jogi diplomával kell rendelkezniük. Közölte, javaslatot fognak tenni a végrehajtók számának növelésére, mert Európában Magyarországon a második legalacsonyabb a számuk.
