Szigorodik a pénzügyi szolgáltatók felügyelete - Parlament előtt a fogyasztóvédelmet erősítő törvényjavaslat

2015.04.21. Jogi Fórum / MTI

A pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében szigorítja a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást, másrészt uniós szabályokat ültet át a magyar jogrendbe a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat.

Az Egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat egyebek között tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez. További szigorítás, hogy a felügyelet nagyobb bírságokat is kiszabhat, ami erősíti a bírságolás elrettentő erejét.

A benyújtott törvényjavaslat javaslat alapján azoknak a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, amelyek előleget fizettek be a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába, de az később behajthatatlannak minősül, a fennálló követelésük csökkenti a befizetendő társasági adó összegét. Ha a követelés több, mint az adott évben befizetendő társasági adó, akkor a fennmaradó különbözetet a következő évi adóból is le lehet vonni.

Amennyiben az előleget a befizetők semmilyen módon sem tudják érvényesíteni a társasági adón keresztül, akkor azt a pénzügyi szervezetek különadójából vagy a hitelintézeti különadó összegéből is le lehet vonni, az adózó választása szerint alapján.

A törvényjavaslat szerint a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását a jövőben az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete fogja ellátni.

A befektető-védelem hatékonyabb megvalósulása érdekében az igazgatóság összetétele is változik úgy, hogy az igazgatóság tagja lesz a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy.

További módosítást jelent, hogy – az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Szanálási Alappal megegyezően – a Magyar Nemzeti Banknak nem a makroprudenciális feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője, hanem a szanálási feladatkörhöz kapcsolódó alelnöke vagy vezetője lesz a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának egyik tagja.

Az Országos Betétbiztosítási Alap szervezeti szabályaihoz hasonlóan a jövőben a Befektető-védelmi Alap igazgatósági tagja is állandó helyettest nevezhet ki maga helyett, valamint az igazgatóság tagjai – a jelenleg hatályos kétévenkénti választás helyett – évente választanak maguk közül elnököt.

Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.

Új eljárás típusként a javaslat bevezeti a rendkívüli célvizsgálat lehetőségét, amelyre súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén kerülhet sor. Ennél az eljárásnál a határidők rövidebbek, mint a normál célvizsgálat esetén, ami gyors reagálást tesz lehetővé az MNB számára.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértékét a javaslat 100 ezer euróra emeli és kiterjeszti azon eseteket, amikor az alap rendkívüli befizetési kötelezettséget rendelhet el.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza a jegybanki fogyasztóvédelmi célvizsgálatot. Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot folytathat a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának eseti ellenőrzése céljából, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti, és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből, hivatalból és a békéltető testületi tagokból áll.

A törvényjavaslat szerint a központi értéktárak működését és a központi szerződő fél tevékenységét szabályozó uniós rendeletek egységes, átlátható szabályozása szükségessé teszi a nemzeti szintű jogszabályok módosítását, ennek érdekében módosítani kívánja a kormány a tőkepiacról szóló törvényt is.

A tervezett változtatások vonatkoznak majd a jogharmonizációs kötelezettségeken túl többek között az értékpapírok kibocsátásának folyamatára, és elsősorban a transzparencia erősítését szolgálják.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
BANK
JOGALKOTÁS