Javaslatot terjeszt a bíróságok 2016-os költségvetéséről a kormány elé az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – közölte Handó Tünde, a szervezet elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban.

A Nyíregyházi Törvényszék összbírói értekezletének alkalmából tartott sajtótájékoztatón az OBH vezetője az elképzelést azzal indokolta: 2013-hoz képest tavaly több száz millió forinttal nőttek például az ülnökök, a tolmácsok, a szakértők, a védők, a fordítók és az ügygondnokok díjai, amelyeket a bíróságoknak kell megelőlegezniük vagy viselniük. Tavalyelőtt 4 milliárd 145 millió forintot, tavaly pedig már 4 milliárd 800 millió forintot költött a bírósági szervezet erre a célra, tehát lényegében ennyivel drágult az ítélkezés – közölte.

A bíróságoknak a költségeket is nézniük kell, az OBH elnökének pedig az a dolga, hogy ezeket a forrásigényeket bemutassa a kormányzatnak, és megpróbálja érvényesíteni a bíróság működőképességéhez szükséges pénz iránti igényt – mondta Handó Tünde, hozzátéve, ez különösen fontos most, amikor a költségvetés tervezésének tárgyalásai zajlanak.

Megjegyezte, a költségvetési javaslat beterjesztésére az OBH elnökének van jogköre, ezzel a lehetőséggel egyébként az elmúlt években nem élt a szervezet.

Handó Tünde a tájékoztatón elmondta, az ilyen jellegű költségek emelkedése különösen jól látszik a Nyíregyházi Törvényszéken alkalmazott védői díjakon, amelyek egy év alatt 131 százalékkal emelkedtek. Emellett a szakértők díjai 115, az ülnököké 113, a tolmácsok és fordítók díjazása pedig 123 százalékkal emelkedett, valamint csaknem kétszeresére nőttek az önálló bírósági végrehajtók megelőlegezett költségei is.

Amíg 2013-ban munkadíjban a bírósági végrehajtóknak 11 millió forintot fizetett a bíróság, addig 2014-ben ez az összeg 22 millió forintot tett ki – mutatott rá az OBH vezetője.

Handó Tünde a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az államszervezet részét képező hatalmi ágak csak együtt, egymással is együttműködve tudnak előrelépni, ugyanakkor nem lehet erős az állam, ha a bírói szervezet nem elég erős.

A civil szervezetek bejegyzése iránti kérelmek hirtelen növekedése, a nagy számú cégbírósági bejegyzésekkel kapcsolatos feladatok vagy a lakossági devizahiteles ügyek nagy terheket rónak a bíróságokra – összegezte. Közölte: a meglévő ügyek befejezése, valamint az új ügyek érkezése folyamatosan készenlétben tartja a bírósági szervezetet, amelynek ezen felül a jogalkotásban is jelen kell lennie.

Hozzátette, a migrációs és idegenrendészeti ügyek számának emelkedése jelentős többletmunkát ad a bíróságoknak, az idegenrendészeti őrizetes ügyekből 2013-ban 1128, 2014-ben 2131, az idén májusig pedig már 1053 érkezett csak a Nyírbátori Járásbíróságra.

A Nyíregyházi Törvényszék tavalyi munkájára kitérve Handó Tünde elmondta, a befejezett ügyek száma magasabb, mint az érkezetteké, azaz nincs hátralék a megyében. A közigazgatási ügyek érkezése 2014-ben ugyan 122 százalékkal nőtt, de ebben az ügyszakban is jó adatokat mutat a befejezett ügyek száma. Csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, ami azért lényeges, mert minél kevesebb ügy van folyamatban, annál több idő jut az érkező ügyek feldolgozására – tette hozzá.

Nyakó Zsuzsanna, a törvényszék elnöke elmondta, 2014-ben összesen 86 821 peres és nem peres ügy érkezett hozzájuk, a befejezett ügyek száma 89 940, a folyamatban lévők száma pedig 16 837 volt.

Az összes per érkezésének arányát tekintve a legtöbb ügy a Nyíregyházi Törvényszékre és az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra érkezett országos összehasonlításban, ami meghatározta a törvényszék és az ide tartozó bíróságok munkáját – fogalmazott Nyakó Zsuzsanna.

Az összbírói értekezlet alkalmából megtartott sajtótájékoztatón részt vett Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke és Trappáné Kiszely Rita, az Országos Bírói Tanács tagja, a Kispesti Kerületi Bíróság elnöke, valamint Seres Lívia, a Nyírbátori Járásbíróság vezetője is.