Vitatott banki elszámolási kötelezettségek - Eddig 137 panaszbeadvány érkezett a Pénzügyi Békéltető Testülethez

2015.05.14. Jogi Fórum / MTI

Május 11-ig 137 elszámolással, forintosítással kapcsolatos kérelem érkezett a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), többségük az elszámolási kötelezettség fennállását vitatja - tájékoztatott a testület elnöke. Kovács Erika felhívta a figyelmet: a PBT - honlapjáról is letölthető - külön kérelem nyomtatványokat alakított ki 151-es, 152-es és 153-as azonosítóval az elszámolási ügyekhez, fontos, hogy az érdekeltek ezeken nyújtsák be panaszukat a békéltető testülethez, és ezeket kizárólag a 670-es számú postafiókra küldjék meg.

Az ügyfelek akkor fordulhatnak a jegybank mellett működő, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórumhoz kérelemmel, ha előzőleg nem tudták rendezni panaszügyüket pénzügyi szolgáltatójuknál vagy 60 nap alatt sem kapnak választ panaszukra.

Kovács Erika elmondta: márciusban 8, áprilisban 79, májusban pedig eddig 50 beadvány érkezett a PBT-hez. Hozzátette, érzékelhetően növekvő tendenciáról van szó. Arra számítanak, hogy június végén, július elején rövid idő alatt nagyobb számban érkeznek majd kérelmek.

A 137 ügyből eddig hármat zártak le, egyben egyezség született az ügyfél és a pénzügyi szolgáltató között az elszámolási kötelezettség teljesítéséről, két esetben nem történt meg az érdemi elbírálás, mert a kérelmező nem teljesítette hiánypótlási kötelezettségét.

Az elszámolással és forintosítással kapcsolatban háromféle kérdéskörben fordulhatnak a PBT-hez: kérhetik, hogy a testület állapítsa meg, hogy az elszámolás és/vagy a forintosítás helyes-e (erre a 151-es kérelem nyomtatvány szolgál); állapítsa meg, hogy a panasz elkésett-e (152-es nyomtatványt kell alkalmazni); állapítsa meg, van-e a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége (153-as kérelem nyomtatvány).

A legtöbb - 137-ből 88 - kérelem az elszámolási kötelezettség teljesítésének megtagadását vitatta, ebből 39 esetben a pénzügyi intézmény - jellemzően lízingcégek - azon állítását tették szóvá, hogy nem minősülnek fogyasztónak.

A PBT elnöke megjegyezte: sokan nem tudják, hogy a 2004. május 1. előtt kötött szerződések nem tartoznak az elszámolási törvény hatálya alá, ahogy azt sem, hogy a 2009. július 26. előtt lezárt és elévült követelések után sem kell elszámolni. Akkor sincs elszámolási kötelezettség, ha változott a fogyasztó személye, például a magánszemélytől egy cég vállalta át a hiteltartozást, ilyenkor a céggel nem kell elszámolni.

Az elszámolás, forintosítás eredményével szemben 49 esetben emeltek kifogást, de csak 4 ügyben vitattak konkrét adatokat, számítási hibát. Az ügyfelek jelentős része (30) konkrét okok megjelölése nélkül csak azért írt, hogy közölje: nem ért egyet az elszámolással. Egyebek között azért, mert a médiában ismertetett 20-25 százalékkal szemben az ő törlesztő részletük például csak 5 százalékkal csökkent, vagy mert tőketartozásuk a több éves törlesztés ellenére a forintosítás után a sokszorosára duzzadt. Kovács Erika hangsúlyozta: azon kérelmeknél, amelyekben nem jelölnek meg konkrétumokat, a PBT nem tud érdemi döntést hozni. A Kúria döntése nyomán az elszámolás az árfolyamrésre és a tisztességtelenül felszámított költségekre, nem az árfolyamváltozás hatásainak ellentételezésére vonatkozik.

A kérelmeket döntő részben lízingügyletekkel kapcsolatban nyújtották be eddig, a 137 beadványból 83 autófinanszírozási ügy, a többi lakáscélú vagy szabad felhasználású hitelre vonatkozik. Az eddig benyújtott kérelmek megoszlása: Budapest Autófinanszírozó 26, Erste Bank 19 (ezeknek többsége ugyancsak lízingügy), Lombard Lízing 12, OTP 8, K&H 7, MKB 6, a fennmaradó 59 beadvány egyéb pénzügyi szolgáltatót érint.

A PBT elnöke felhívta a figyelmet: az ügyfelek az elszámolási ügyekhez létrehozott kérelem nyomtatványokon nyújtsák be panaszukat és a 670. számú postafiókra küldjék azt, illetve csak elszámolási kérelmekhez használják ezeket, más igények esetén ne. Ez azért fontos, mert az elszámolási ügyekre más szabályok vonatkoznak, mások a határidők és a jogorvoslati lehetőségek is. Figyelmeztetett arra is, hogy a békéltető testület csak olyan ügyekben tud eljárni, amelyekre a törvény feljogosítja, az adóstársak egymással szembeni igényérvényesítése például nem tartozik ezek közé. A PBT előtt csak olyan elszámolási igények terjeszthetők elő, mint az elszámolás vitatása, a panasz elkésettsége és az elszámolási kötelezettség fennállásának kérdése. Minden más igény előterjesztése esetén az eredmény csak elutasítás lehet.

Kovács Erika elmondta: az elszámolási és a forintosítási törvény a PBT-t jelölte ki elsődleges jogorvoslati fórumként, de csak az említett tárgykörökben. Minden további igény bíróság előtt érvényesíthető továbbra is. Ha nem tudnak a felek megállapodni, a PBT-nek konkrét döntést kell hoznia, meg kell állapítania a helyes elszámolást minden elszámolási vitában, ami kötelező a felekre nézve. Az elszámolási törvény hatálya alá tartozó ügyekben 60 nap a panaszkezelési határidő, a PBT eljárása pedig változatlanul 90 nap.

Az elszámolási ügyekben a PBT döntéseivel szemben nem peres eljárásban lehet jogorvoslatot keresni a fogyasztók lakóhelye szerint illetékes törvényszék mellett működő járásbíróságtól. A kérelmeket a PBT-hez kell benyújtani, ők továbbítják majd a bírósághoz.

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL
PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET