Dzsohar Carnajev halálra ítélése mellett döntött Bostonban az esküdtszék. Carnajevet korábban bűnösnek találták a 2013-as bostoni maratoni futóverseny nézői és versenyzői elleni robbantásos merénylet elkövetésében.

A 12 tagú esküdtszék 14 és fél órán át tanácskozott, és több vádpont alapján is egyhangúlag a halálbüntetés mellett döntött.

Dzsohar Carnajev ügyvédei, akik a per folyamán a letöltendő életfogytiglani szabadságvesztés mellett érveltek, várhatóan fellebbezni fognak. Ez több évig, akár évtizedekig elhúzódó eljárás lehetőségét vetíti előre. Ha felsőbb szinten nem változtatják meg az ítéletet, a büntetést méreginjekció beadásával fogják végrehajtani.

Loretta Lynch amerikai igazságügy-miniszter közölte, hogy az esküdtszék döntése “megfelelő büntetés erre a borzasztó bűncselekményre”. George O’Toole bostoni szövetségi bíró megköszönte az esküdtszéknek “higgadtságát és szabályszerűségét”. A hivatalos ítéletet O’Toole az elkövetkező hónapokban fogja kihirdetni.

A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman – köztük egy 8 éves kisfiú – életüket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet amerikai területen 2001. szeptember 11. óta elkövettek.

A fivérek a robbantás után néhány nappal egy rendőrt is agyonlőttek. A Carnajevek áldozatai Lingzi Lu 23 éves kínai diák, Krystle Campbell 29 éves étteremvezető, a 8 éves Martin Richard és Sean Collier 27 éves rendőr voltak. A két kuktafazékba rejtett, házilag szerkesztett pokolgéppel elkövetett, páros robbantás következtében 17-en vesztették el lábukat.

A per első szakaszában, amelynek célja a 21 éves, csecsen származású, de amerikai állampolgárságú Carnajev bűnösségének megállapítása volt, az esküdtszék az ellene felhozott mind a 30 vádpontban elmarasztalta őt. Ezek közül 17 szolgált alapjául a halálos ítéletnek. Egyebek között négyrendbeli gyilkosságban, összeesküvésben és tömeges halált okozó fegyverhasználatban találták bűnösnek. A per második szakaszában a kiszabandó büntetés mértékét kellett megállapítani.

“Nem szeretek ártatlan embereket ölni, de ebben az esetben ez megengedett, mert Amerikát meg kell büntetni” – idézte szerdai záróbeszédében Steven Mellin helyettes szövetségi ügyész Carnajev szavait, amelyeket a vádlott nem sokkal az elfogása előtt jegyzett fel, egy motorcsónakban rejtőzködve.

Megismételte, hogy Carnajev az al-Kaida ideológiáját követő meggyőződéses terrorista, aki politikai álláspontjának megjelenítése érdekében gyilkolt válogatás nélkül. Mellin közvetlenül a robbantás után készült véres felvételekkel érzékeltette a merénylet borzalmait, és hangoztatta, hogy az elítélt számára nem volt elegendő pusztán a gyilkolás, darabokra akarta szaggatni az áldozatait.

Judith Clarke védőügyvéd – akinek korábban több híres bűnügy vádlottjának esetében is sikerült kivédenie a halálos ítéletet – elismerte, hogy Dzsohar Carnajev elkövette az összes bűncselekményt, amelyben elmarasztalták. Záróbeszédében ugyanakkor ismételten azzal érvelt, hogy védence, akinek szülei 2012-ben visszaköltöztek Oroszországba, a dzsihadista bátyja befolyása alá került, aki vezető szerepet játszott mind a robbantásban, mind a rendőrgyilkosságban.

Clarke szerint Carnajev “nem a legrosszabbak legrosszabbika”, márpedig a halálbüntetést az olyanoknak szánták. Hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglani ítélet egyszerre jelentene igazságszolgáltatást és kegyelemgyakorlást is, egyúttal segítséget jelentene az áldozatok hozzátartozóinak, akiknek nem kellene végigszenvedniük a több évig tartó, a közfigyelem által kísért fellebbezési folyamatot.

Az esküdtszék, amelynek összetétele a per mindkét szakaszában azonos volt, a 10 hétig tartó eljárás folyamán mintegy másfélszáz tanút hallgatott meg. A 24 oldalas ítéletből, amelynek a felolvasása mintegy 20 percig tartott pénteken, kiderült, hogy a testületből senki sem adott hitelt Dzsohar Carnajev megbánásának. Kilenc esküdt nem fogadta el a védelem azon állítását sem, hogy az elítélt a bátyja befolyása alatt cselekedett. A testület helyt adott a súlyosbító körülmények többségének, az enyhítő körülmények közül pedig többet elvetett.

Massachusetts államban 1984-ben eltörölték a halálbüntetést, de az ítéletről nem állami, hanem szövetségi szintű bíróságon döntöttek.