Elkészült a Jó állam jelentés 2015 a kormányzati képességekről, azok dinamikájáról; a másfél éves tudományos kutatómunkán alapuló kötetet Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) mutatta be Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese és Kaiser Tamás, az Államtudományi Intézet tudományos igazgatója, a kiadvány szerkesztője.

A jelentés célja, hogy mérni lehessen a kormányzati képességeket az egyes meghatározott hatásterületeken, hogy ezzel segíteni tudják a jobb, hatékonyabb kormányzást. A méréshez mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék adatait használták fel.

Kis Norbert kiemelte, az Államreform Bizottság két körben tárgyalta már a jelentést, és azt állapította meg, hogy egy évente ismétlődő mérés megbízható visszacsatolást adhat a kormányzati képességekről.

Hozzátette: a kiadvány a legszélesebb nyilvánosság számára készült, tehát azt mind az akadémiai, mind a kormányzati, mind a civil szférának szánják.

Kaiser Tamás arról beszélt, hogy az utóbbi időben aktuálissá és fontossá váltak az ilyen jellegű kutatások szerte a világban.

Ennek okaként azt a 2008 óta tartó, számos vitát kiváltó paradigmaváltást nevezte meg, amely szerint – mint mondta – vissza kellene helyezni az államot az azt megillető jogaiba, vagyis meg kell erősíteni az államot, amely az utóbbi időben a piac javára visszaszorult.

Arról beszéltek, hogy az évről évre megjelenő jelentés diagnózist, értékelést kíván adni arról, milyen trendet mutatnak éppen az egyes kormányzati képességek.

A kiadvány készítői egy olyan rendszert hoztak létre, amely azt méri és értékeli, hogy az egyes kormányzati képességek hogyan változnak, erősödnek vagy gyengülnek.

A jelentést az NKE-n belül alakult munkacsoport készítette, a kutatók a mindenkori kormány számára visszacsatolást, diagnózist kívánnak adni az egyes kormányzati képességeket jellemző trendekről.

A mérés hat kormányzati hatásterületre terjed ki: biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, hatékony közigazgatás.

Utóbbi területen a kiadványban egyebek mellett azt vizsgálták, hogy az elmúlt években hogyan alakult az állampolgárok ügyintézésre fordított ideje, egy kormánytisztviselőre átlagosan hány ügyirat jut, hogyan nőtt a kormányablakokban intézhető ügykörök száma, vagy hogy melyek az ügyfelek által leggyakrabban fizetendő szolgáltatási díjak és illetékek.

A jelentés ITT elolvasható.