A Rákosi börtönei című kiállítás a XX. századi történelem egyik legsötétebb fejezetének állít emléket – mondta Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

Emlékeztetett, hogy az ötvenes évek elején, a Rákosi-diktatúra időszakában a fegyházak, börtönök, internáló és munkatáborok teltek meg politikai okból elítélt rabokkal. Több mint 700 ezer embert börtönöztek be, az erre a célra létrehozott erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) közreműködésével tömegesen gyűjtötték össze a politikailag veszélyesnek tartott embereket.

A rendszer legfőbb célja a börtönbe és a táborokba zárt emberek százezreinek megtörése volt, ezért a verést “államvédelmi módszerként” írták elő. A kihallgatások során és a börtönökben a legdrasztikusabb bűncselekményeket követték el, amelynek következtében emberek százai nyomorodtak meg, vagy vesztették életüket – mondta Latorcai Csaba.

A tárlat érzékelteti, hogy a kommunista hatalomátvétel után, a diktatúra kiépítése és fenntartása érdekében Rákosi és elvtársai egyetlen hatalmas börtönrendszerré változtatták az országot, ahol bárkit, bármilyen indokkal megfoszthattak a szabadságától és az életétől – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A kiállítás ennek a börtönvilágnak egy keskeny szeletét dokumentálja. Az ötvenes évek magyar börtöneit eredeti börtöntárgyak idézik meg, külön molinón mutatják be a Rákosi-rendszer mártírjait. Fotókon, térképeken, verseken és korabeli politikai vicceken keresztül elevenedik meg a korszak szemlélete. A tárlaton látható egy rekonstruált zárka is, amelyet a szegedi Csillagbörtönből származó tárgyakkal rendeztek be. A vaságyon ülő bábu Rákosi Mátyást ábrázolja, utalva arra, hogy az 1930-as években politikai fogolyként börtönbe zárták, ahol csaknem egy évtizeden keresztül “kivételezett bánásmódban” raboskodott.

A kiállítás központi helyén egy bitófa áll (amelyet még a hetvenes években is használtak), azt szimbolizálja, hogy 1948-tól az 1956-os forradalom kitöréséig százakat végeztek ki – mondta Latorcai Csaba.

Hozzáfűzte: a börtönök világa a szabadságról is szól, oly módon, hogy szembesít a szabadság hiányával. Ezért kiemelten fontos, hogy a diákok, a fiatalok a tárlaton keresztül jobban megismerjék ezt a korszakot, mert így “nemcsak a XX. századról való tudásuk mélyülne, de megértenék jelenünk fontos mozgatórugóit, összetevőit, politikai küzdelmeinek a lényegét” – fogalmazott.

Kaján Imre megyei múzeumigazgató úgy vélte, a kiállítás fontos tanulság mindenkinek, azért kell bemutatni, hogy a “rémkorszak” soha többé ne történhessen meg.