Köteles-e a közjegyző a végrehajtási záradék kibocsátása előtt megvizsgálni, hogy a devizahitel-szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket?

Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló azon magyar jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a végrehajtási záradék mögött álló kölcsönszerződés esetleges tisztességtelen feltételeinek a közjegyző általi vizsgálata nélkül végrehajtás induljon az adós ellen, összhangban vannak-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. A Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatos korábbi ítéletei egyébként a nemzeti bíróságok számára kifejezetten előírják a fogyasztói szerződések feltételei esetleges tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelését.